Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)
2. füzet - Joó Ottó: Vízgazdálkodás és vízrajz a Nyugat-Dunántúlon
198 Joó Ottó I. sz. táblázat Társulatok Nyugat-Dunántúlon Ártér fkm 2l Név Székhely Alakult Név Székhely Alakult 1920 1948 Zalavíz lecsapoló Zalaapáti 1829 40,17 9,10 Kógyárberki Gelse 1836 48,50 36,36 Szévíz les. Bucsuszentlászló 1842 27,93 27,92 Foglárvölgyi Nagykapornak 1853 5,53 5,35 Marcalvölgyi vízi Kiscell 1861 83,42 82,22 Felső-Marcal les. Sümeg 2,90 2,90 Cinca Kiscell 1872 7,90 7,72 Kiskomáromi les. Kiskomárom 1876 16,68 14,05 Válickavölgyi les. Zalaegerszeg 1888 14,52 14,10 Locsmánd-büki vizhaszn. Locsmánd 1894 Csepregen Lendvavölgyi les. Alsólendva 1901 77,29 elcsatolva Pinkamindszenti öntöző Pinkamindszent 1901 2,73 megszűnt Vindcr^avölgyi les. cs. Karmacs 1903 6,85 6,85 Vindcr^avölgyi les. cs. Tapolca 1906 2,88 2,80 Ikervau rétöntöző Ikervár 1908 2,00 2,00 Egervíz les. Nemesgulács 1911 10,73 10,73 Principálisvölgyi les. Nagykanizsa 1912 17,33 17,33 Kópházi rétöntöző Kópháza 0,75 0,75 Kis-Balaton vízrend. Keszthely 1921 123,62 társulatok a vázoltakon kívül főleg névadó vízfolyásaikkal foglalkoztak. Az alagcsövezésnek példát mutatott, hogy Szombathely határában Bakófán épült meg hazánk első alagcsövezése 1854-ben. A Hévízi tavat magyar nyelven először 1795-ben ismertették. Az első fürdőházat, valamint a keszthelyi kastély és a Georgikon vízművét Festetich György 1819-ben építtette. Szombathelyen 1890-től, Nagykanizsán - „hála" a hadikórháznak - 1916-tól találunk vízművet némi csatornával. Mit mondhatunk ennek az időszaknak a vízrajzi viszonyairól? Tán ide sorolhatjuk Zala megye vízi leírását (Fülöp 1954). A századforduló körül felmérték a Murát Stájerországban is. A Zaláról több térkép is készült (Joó-Lotz 1980). Az 1900-ban megjelent 1 : 125 000 méretarányú katonai térkép (Geographiai Intézet 1900) bemutatja a vízgazII. táblázat Társulati tevékenység Mikor, hol Lecsapolás Alagcső Öntözés Mikor, hol km 2 1918-ig az ország egész területén 8150 265 160 1918-ig, az ország mai területén 3900 73 100 1918-ig Nyugat-Dunántúlon 400 27 12 1918-38 között országosan 2600 2 48 1918-48 között Nyugat-Dunántúlon 210 2 4 1985-ben országosan 4000 1250 3000 1985-ben Nyugat-Dunántúlon 900 260 90
