Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)

2. füzet - Dvornicsenkó János: A vízrajzi információrendszer adatbázisának rendezési és kódolási kérdései

Vízügyi Közlemények, LXVIII. évfolyam 1986. évi 2. füzet A VÍZRAJZI INFORMÁCIÓRENDSZER ADATBÁZISÁNAK RENDSZEREZÉSI ÉS KÓDOLÁSI KÉRDÉSEI

1 DR. DVORNICSENKÓ JÁNOS

2 A vízrajzi tevékenység magas színvonalú művelésének egyik szükséges összetevője korszerű vízrajzi információrendszer üzemeltetése és a rendszer folyamatos működésének fő eredményét képező vízrajzi adatbázis Központi Vízrajzi Archívumban (KVA) való kezelése. A vízrajzi információrendszer és ezen belül a KVA alapvető feladata az észlelőhálózat törzsadatainak és az állomásokon mért adatok, adatsorok tárolása, nyilvántartása (nyilvántartási funkció), valamint szolgáltatása (tájékoztatási funkció). À száz év fejlődése során a nyilvántartási és tájékoztatási feladatok ellátását alapvetően öt tényező és azok kombinációja befolyásolta, ill. alakította ki: - a Vízrajzi Szolgálat által gyűjtött adatok mennyiségének és az adatfajták számának növekedése; - az egyéb szervezetek által gyűjtött olyan adatok és adatfajták számának bővülése, amelyek a vízrajzi tevékenység során is hasznosulnak, ezért a vízrajzi információrendszer részét képezik; - az adatbázis kezelési technológiák fejlődése, automatikus mérőhálózatok, a számítástechnika előretörése; - igény a gyűjtött adatok mielőbbi felhasználására operatív feladatok ellátásához, - törekvés az archivált adatok magas fokú megbízhatóságára. A felsorolt kívánalmak teljesítését célzó erőfeszítések, műszaki-tudományos kutatások során vetődnek fel napjainkban (és több alkalommal már a százéves múlt során is) a vízrajzi adatbázis kezelését elősegítő, szerkezeti felépítéssel kapcsolatos rendszerezési, kódolási kérdések. 1. A vízrajzi adatbázis és annak fő szerkezeti alapjai A vízrajzi adatbázis pontos tartalmára és jelentésére vonatkozóan számos meghatározás ismeretes. Tömören fogalmazva: a vízrajzi adatbázis a tárolt - vízrajzi, és a vízrajzi feladatok ellátásához szükséges egyéb - (mérési) alapadatok, valamint az észlelési, mérési helyekre, állomásokra vonatkozó, adatfajtánként szükséges információk összességét jelenti. Az információk összessége mennyiségi szempontból nézve természetesen nincs közvetlen kapcsolatban az adatbázis szerkezeti felépítésével. A rendszerezés értelme, hogy az adatbázis tartalmának bizonyos (mondhatjuk azt, hogy tetszőlegesen vagy önkényesen kiválasztott) szempontok szerint, olyan szerkezetek (csoportosítások) rendszere legyen kialakítható, amely biztosítja a vízrajzi adatbázis tartalmának minél ponto1 A kézirat érkezett: 1986. II. 3. 2 Dr. Dvornicsenkó János oki. geográfus, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (VITUKI, Budapest) Hidrológiai (Vízrajzi) Intézet tudományos munkatársa.