Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)
2. füzet - Szekeres János: Többváltozós vízhozammérési módszer és alkalmazási lehetőségei
Többváltozós vízhozamszámítási módszer 173 nem kielégítő a görbe szerkesztéséhez, így inkább a kizárásos módszer alkalmazása javasolható. Tudjuk hogy ugyanannál a vízállásnál áradáskor a felszínesés nagyobb, apadáskor kisebb, mint permanens állapotban lenne, ezért különböző színnel vagy jelöléssel elkülönítve felrakjuk a különböző árhullámok áradó, illetve apadó ágán a fő- és segédmérce egyidejű vízállásadatai alapján meghatározható felszíneséseket ( 1. ábra). Ezután tudva, hogy az áradó állapothoz tartozó pontok a keresett permanens felszínesés görbétől jobbra, az apadók balra helyezkednek el a két folt közé kellő biztonsággal behúzható a kérdéses görbe. A permanens felszínesés összefüggés ismeretében el kell végezni a nem-permanens állapotban végzett vízhozammérések eredményeinek (Q m) a permanens állapotra való redukálását a összefüggéssel, majd az így kapott redukált vízhozamokat (Q r) kell felhasználni a permanens vízhozamgörbe szerkesztéséhez (2. ábra). 2. ábra. Nem-permanens mozgáshoz tartozó vízhozamgörbe szerkesztése Fig. 2. The construction of water surface sloping curves in case of non-steady flow q p- m Vízhozamok: áradáskor merve apadáskor merve permanens állapotra redukálva У* ВБОШ] Vízhozam, Q A fenti összefüggések birtokában bármely időpontra meghatározható a szelvény vízhozama, ha ismerjük a főállomás és mellékállomás egyidejű vízállásait. A leírtak szerint használható а módszer hozzáfolyás nélküli folyószakaszokon. Ha azonban a fő- és segédállomás között mellékfolyó van, akkor további változóként a mellékfolyó alkalmasan kiválasztott vízmérceállomásának az egyidejű vízállásadatát is figyelembe kell venni. Erre az esetre példa a Tisza szegedi szelvénye, ahol is a mindszenti állomáson kívül a makói adatok is számításba veendők. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a Szeged-Mindszent állomáspárok között aránylag kis felszínesés nemcsak a Szeged alatti természetes vagy mesterségesen duzzasztás hatására alakulhat ki, hanem egy esetleges heves Maros árhullám hatására is. Az első esetben a szegedi szelvényben kisebb, az utóbbiban nagyobb vízhozam alakul ki azonos szegedi és mindszenti vízállások, azaz felszínesések esetén is. A többváltozós felszínesés összefüggésre mutat példát a 3. ábra, melynek segítségével az adott szegedi vízálláshoz a makói vízállás ismeretében olvasható le az I p értéke. Ezután a számítás már az (1) összefüggés segítségével végezhető.
