Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)

2. füzet - Body Károly: Az Országos Vízjelző Szolgálat története

Vízügyi Közlemények, LXVIII. évfolyam 1986. évi 2. füzet az országos víz jelző szolgálat története

1 BODY KÁROLY

2 Magyarországon a vízjelző szolgálat kialakításának kérdése először az 1850-es években merült fel (Péch 1898), de a tényleges lépésekre még évtizedekig várni kellett. Vízmércék a Dunán és a Tiszán már a 18. században is voltak, a rendszeres észlelést csak 1823-tól kezdték a Dunán Pozsonyban és Budán, a Tiszán Szegeden. 1. A vízjelző szolgálat megszervezése A Vízrajzi Osztály a vízjelző szolgálat megszervezését már megalakulásának évében megkezdte, először azonban csak az árvizektől legjobban veszélyeztetett Tisza völgyére. Vízjelző szolgálat alatt a vízrajzi osztálynak azt a működését értették, amellyel a jelentékeny folyók tényleges és várható vízállásáról, a jégállapotokról és a csapadékról, valamint a hajózási vízmélységekről adtak tájékoztatást (Péch 1898). A feladat végrehajtása érdekében csapadék és vízmérce hálózat létesítését határozták el ( Vízrajzi Osztály 1890). A csapadékmérő hálózat kiépítése és fenntartása a Közmunka- és Közlekedési Magyar Kir. Minisztérium Vízrajzi osztályának és a Meteorológiai és Földdelejességi Magyar Kir. Központi Intézetének közös feladata volt. Az együttműködés módját miniszteri rendelet szabályozta. A vízmérce hálózat kiépítése és működtetése értelemszerűen a vízrajzi osztályra hárult. 1889. nov. 1-től 197 állomás jelentette naponta a csapadékot és 41 állomás árvízi csapadéktáviratot is küldött. A vízjelzés érdekében naponként jelentő vízmércék száma 1889-ben 45 volt. Ezek közül 7 a dunai és 15 a tiszai vízmércékről, a többi pedig a főbb mellékfolyókról küldte naponta távirati jelentését a Vízrajzi osztálynak. Árvíz idején azonban a kijelölt vízmércékről a vízállás nagyságától függően a naponta többszöri (kétszeri, négyszeri, kétóránkénti) leolvasásokat is meg kellett küldeni. A Tiszának Tiszaugtól a Tisza-torkolatig kijelölt 9 fő állomás (Vásárosnamény, Csap, Tokaj, Tiszafüred, Szolnok, Csongrád, Szeged, Törökbecse és Titel) várható vízállásainak 1-5 napos időelőnyű előrejelzéséhez 18 állomás napi adatait használták fel. A Vízrajzi osztály 1889-ben már az árvízjelző szolgálat életbeléptetésének módozatait tervezte és 1890-ben megkezdték a 9 tiszai fő állomás várható vízállásainak kísérleti előrejelzését (Lászlóffy 1979). A Tisza-völgyi vízjelző szolgálat 1892. márciustól kezdte meg tényleges működését. A táviratilag beérkezett csapadék és vízállásadatokat és az előrejelzéseket az érdekelt 1 A kézirat érkezett: 1986 III. 7. 2 Body Károly, oki. meteorológus, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (VITUKI, Budapest) Hidrológiai (Vízrajzi) Intézetének tudományos főmunkatársa.