Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)
2. füzet - Csermák Béla: A vízrajzi tevékenység egy vízgazdálkodó szemével
146 Csermák Béla Minél nagyobb azonban az elméleti és a gyakorlati felkészültségünk, annál inkább megvilágosodik előttünk: ha kielégítőnek tűnő módon sikerül megoldanunk egy problémát, azzal levágtuk ugyan a mesebeli sárkány egy fejét, de annak az egynek rögtön hét nő a helyébe. IRODALOM Dégen /..- A vízgazdálkodási tudományos kutatás magyarországi múltja és jelentősége. Beszámoló a VITUKI 1961. évi munkájáról. Budapest, 1964. Goda £.. Az emberi tevékenység hatása a vízháztartási mérleg elemeire. Vízkészletgazdálkodási Évkönyv, 1966. Budapest, 1967. Goda L.-Szlávik L.: A vízrajzi szolgálat helyzete és feladatai. Vízügyi Közlemények, 1982. 4. füzet. Kovács Gy.: A vízkészlet-gazdálkodás tudományos alapjai. Vízügyi Közlemények, 1983. 1. füzet. Lászlóffy W.: A fajlagos lefolyás sokévi átlaga Magyarországon és a hidrológiai hossz-szelvények. Vízügyi Közlemények, 1954. 2. füzet. Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF): Országos Vízgazdálkodási Keretterv. Budapest, 1965. Stelczer K.: A VITUKI feladatai és munkái. Beszámoló a VITUKI 1961. évi munkájáról. Budapest, 1964. Vízgazdálkodási Intézet (VGI): Magyarország vizeinek műszaki-hidrológiai jellemzése. Zagyva. Budapest, 1985. VITUKI: Magyarország vízkészlete I. Mennyiségi számbavétel. Budapest, 1954. VITUKI: Magyarország vízkészlete II. Vízfolyásaink minőségi számbavétele. Budapest, 1957. VITUKI: Magyarország vízkészlete III. Víztározási lehetőségek. Budapest, 1958. • * * * Hydrographical activities with the eye of a water manager by Dr. B. CSERMÁK С. E., candidate of the technical sciences The author's aim in this paper was to give a thorough overview about the ten-year period after the establishment of the uniform water service in 1948 but much more after the foundation of the Research Institute for Water Resources Development (VITUKI) in 1952. A first task of VITUKI was to assess the nation's hydrological possibilities and its usable water resources (1952-1954). It has become clear that the many thousand observations and measurements are necessary, on the one side, but the water treasure of the country cannot be assessed without the determination of uniform concepts - prescribing the execution of these measurements and of their processing - and without the knowledge of the laws of natural waterhousehold and of man-made interventions in the realm of natural processes, on the other. In the field of surface water resources a basic step was the introduction of the registration of daily observed discharges, the compilation of discharge time-series and of certain characteristic discharge values (Fig. 1). Based on this information a map was constructed containing the values of multiannual average runoff. Then different procedures were worked out to estimate extreme high and low discharges, and the so-called hydrological longitudinal sections were set in use. Definition and numerical assessment of the subsurface water resources was made by VITUKI too (that early!). The work in water resources assessment has been extended to related important activities: - In small rivers the construction of measuring sites and of registering hydrometers became necessary to eliminate the disturbing effect of changes in the river-bed and of the rapid fluctuations in the water stages. - In small rivers, man-made activities resulting in modified concentrations and runoff conditions may have substantial effects. Therefore, an institutional and regular registration of all hydraulic interventions must have been decided upon. - Knowledge about the qualitative characteristics - attached closely to the available quantitative data - had been gathered and accumulated accompanied by control measurements and by protective measures against pollution. - Limited, assessed water resources discovered in our small rivers led to the idea of looking
