Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)

1. füzet - Bratán Mária: A balatoni kisvízfolyásokon kiépülő vízvédelmi rendszer

Vízügyi Közlemények, LXV1II. évfolyam 1986. évi 1. füzet a balatoni kisvízfolyásokon kiépülő vízvédelmi rendszer

1 DR. BRATÁN MÁRIA

2 A balatoni vízfolyások vízminőségi állapota a különböző szennyezési faktorok alapján minősítve II.-IV. osztályú. Jelenlegi ismereteink szerint szennyezettségük 20-30%-ban koncentrált jellegű szennyezőforrásból ered, míg 70-80%-ban bemosódásból származik. A koncentrált szennyezések ellen hatósági módszerekkel lépünk fel (szennyvizek vízgyűjtőn kívülre vezetése, szennyező állattartó telepek felszámolása stb.), a diffúz szennyezések ellen a vízrendezés nem hagyományos eszközeit vetjük be (Bratán— Kiss 1985). A Balatonba torkolló vízfolyások nem tartoznak a nagy öntisztítóképességű természetes vízfolyások közé. Kézenfekvő lenne „természetközeli" kiépítést adni számukra, de az ökológiai szempontok figyelembevétele nagy helyigénnyel jár, és erre a Balaton partján, sokszor belterületen, lehetőség nincs. A középső és felső folyásuk rendezésénél elsősorban a vízhozamok gyors levezetésére voltak tekintettel. A vízrendezés alapcélkitűzése rokon kell legyen a szennyvíztisztítással, azonban üzemi körülmények nem biztosíthatók, és ezt fokozott vízügyi fenntartással kell pótolni. 1. A Balatonba torkolló vízfolyások jellemzése A Balaton vízgyűjtőjéről 40 vízfolyás (részint állandó, részint időszakos) torkollik be a tóba, ezek közül 27-nek a vízhozamát és vízminőségét mérik. A vízfolyásokon 34 mérőszelvény van. Ebből torkolati mérőállomás 7, rendszeres adatszolgáltató szelvény pedig 9. A Balaton 5185 km

2 nagyságú vízgyűjtőterületéből 2622 km

2 a Zala vízgyűjtője. A Nyugati-övcsatorna 604, a Keleti-Bozót 251, az Egervíz 365 km

2 vízgyűjtőterületű; a többi vízfolyás 100 km

2-nél kisebb területről gyűjti össze a csapadékvizeket. A vízgyűjtők NQ

I(

|. -os vízhozamát az 1. táblázatban adjuk meg. A táblázatból látható, hogy a 30 m

3/s-nél nagyobb vízhozamú Zala, Nyugati-övcsatorna, Keleti-Bozót külön kategóriát képvisel, de kiemelten kell foglalkozni a 10 m

3/s-nál nagyobb Egervíz, Tetves-patak, a Nagymetszés, a Jamai-patak és Kőröshegyi-séd árvizeivel. A vízfolyások középvízhozama, az átlagos tavi hozzáfolyás 17,8 m

3/s, ebből a Zala középvízhozama 8,2 m

3/s. 1 A kézirat érkezett: 1985. X. 22. 2 Dr. Bratán Mária oki. mérnök, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (KDT VÍZIG, Székesfehérvár) műszaki-gazdasági tanácsadója.