Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)

1. füzet - Pálfai Imre: Az 1983. évi aszály Magyarországon

98 Pálfai Imre I. táblázat folytatása Sorszám Állomás t rq Л [mm] Рг [mm] A 85. Debrecen 18,10 94,1 251,0 5,24 86. Tiszaroff 18,64 67,4 162,5 8,11 87. Kunhegyes (18,75) 66,8 140,7 9,04 88. Karcag (18,70) 75,9 224,8 6,22 89. Berettyóújfalu 17,98 65,0 203,5 6,70 90. Kétpó (19,30) 49,1 149,7 9,71 91. Túrkeve 19,42 58,4 145,7 9,51 92. Szeghalom (18,45) 64,2 289,0 5,22 93. Körösszakái (18,00) 68,9 237,0 5,88 94. Szarvas 18,76 43,5 197,6 7,78 95. Szentes (18,95) 55,6 279,5 5,65 96. Székkutas (18,85) 56,0 148,5 9,22 97. Orosháza 18,76 44,1 160,9 9,15 98. Békéscsaba 18,16 60,9 247,0 5,90 99. Makó (18,75) 62,2 248,9 6,03 100. Mezőhegyes 18,68 67,5 278,7 5,40 osztályú állomások adataiból szerkesztett izohiétás térkép alapján határoztuk meg és az I. táblázatban zárójelbe tettük. Ezenkívül figyelembe vettük és felhasználtuk az Országos Meteorológiai Szolgálat Időjárási havijelentéseit és a Légkör című kiadvány negyedéves időjárási tájékoztatóit, az 1983. évi aszályról megjelent rövidebb közleményeket (Ajtay-Czakó 1984, Dunay 1984, Kerényi-Vadkerti 1983, Kozmáné-Zárbok 1983), valamint a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (VITUKI) havi talajvíztérképeit is. Az aszályossági index számításához felhasznált havi csapadék- és léghőmérsékleti adatok közül összehasonlítás céljából 36 állomásnál meghatároztuk a havi csapadéköszszegek (II. táblázat), 11 állomásnál pedig a léghőmérsékleti közepek (III. táblázat) 1954-83. évi átlagát is. Az 1983. évi aszály kialakulása már 1982 őszén, illetve az 1982/83-as téli félévben megkezdődött. Október - a Nyugat-Dunántúl kivételével - száraz, november nagyon száraz volt. Novemberben az Alföldön az átlagos csapadéknak csak 25-50%-a, a Dunántúlon 50 -75%-a hullott le. A decemberi csapadékösszeg az Alföldnek a Duna-Tisza közti vízválasztótól keletre eső részén a sokévi átlag alatt maradt, a Dunántúlon viszont jóval az átlag feletti, annak másfél-kétszerese volt. Az enyhe időjárás következtében a csapadék szinte teljes egészében eső formájában hullott le. Számottevő vastagságú hótakaró - a hegyvidéki területeket kivéve - 1983. januárjában sem alakult ki. A januári havi csapadékösszeg az Alföldön és a Dunántúl déli felén a sokévi átlagnak csupán 25-50%-át tette ki, a keleti országrészben átlag körüli, a Dunántúl északi részén átlag feletti volt. Februárban csapadékos volt az időjárás, de a zömmel hó formájában lehullott csapadék mennyisége az Alföld déli részén ebben a hónapban sem érte el az átlagot. Márciusban általában a szokásos mennyiségű csapadék hullott, de az Alföld délkeleti felén és a Dunántúl északi részén átlag alatti értékeket mértek. Az 1982/83-as téli félévben az Alföld túlnyomó részén minden hónap száraz, néhány helyen legfeljebb átlagos csapadékosságú volt. Ennek következtében az egyes hónapok