Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)

1. füzet - Pálfai Imre: Az 1983. évi aszály Magyarországon

Az 1983. évi aszály Magyarországon 95 ahol t - a közepes léghőmérséklet az április-augusztusi időszakban [°C]; fi - az október-márciusi időszak súlyozott csapadékösszege [mm]; P

2 - az április-augusztusi időszak súlyozott csapadékösszege [mm], A csapadék havi súlyozó tényezőit a csapadék és a terméseredmények közötti kapcsolatokat feltáró vizsgálatok (Bacsó 1973, Kreybig 1938, Oroszlány 1968, SzászPercze 1966) eredményeire támaszkodva - elsősorban a főbb vízigényes növények csapadékérzékenységét tartva szem előtt - az alábbiak szerint vettük fel; Л = 0,1 P

x + 0,4 P

X

i + 0,5 P

x

n + 0,5 Л+ 0,5 P„ + 0,5 P

m. (2) P

2 = 0,5 f,v + 0,8 Py + 1,2 P

V

I + 1,6 P

v

u + 0,9 Руга- (3) Megjegyzendő, hogy a terméskiesés egy adott helyen az időjáráson kívül lényegesen függ a talaj vízgazdálkodási tulajdonságaitól, a talajvíz mélységétől, sőt a termelés színvonalától is (Kreybig 1938, Kiss-Szőke Molnár 1984). 2. Az aszály kialakulása és területi eloszlása Az aszály kialakulását és területi eloszlásának megismerése érdekében közel 800 meteorológiai állomás havi csapadékösszegeit és 60 állomás havi léghőmérsékleti közepeit dolgoztuk fel. A feldolgozás után 100 állomás (1. ábra) adataiból határoztuk meg az aszályossági indexet (I. táblázat). Az alsóbbrendű állomások t értékeit a fő- és az első 1. ábra. A meteorológiai állomások elhelyezkedése Рис. 1. Расположение метеостанций Fig. 1. The layout of meteorological stations Figure I. La répartition des stations de mesure météorologique