Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

A bakonszegi zsilip felújítása 635 Érdekes, hogy a búvárok által az üregekbe adagolt fluoreszcein oldat a belső térben órák múlva sem jelent meg. Ez vagy a közvetlen beszivárgás lassúságával magyarázható, vagy azzal, hogy az oldalfal és az alaplemez csatlakozásánál beszivárgó víz a felvált koptatóréteg és az alaplemez közötti nyomás alatti víztérből származott, melynek utánpótlási vonala ismeretlen. - a zsilip oldalfalán a betétgerendák hornyánál beszivárgó vízben a fluoreszcein oldat rövid időn belül megjelent, mutatva egyértelműen a kavicsfészket; - az egyenetlen betonminőséggel magyarázható számos sérülés, pl. a rosszul kiképzett munkahézagok, kagylós kitörések, a jég okozta leválások. Ezek káros következménye, hogy egyes helyeken a vasalások szabadra kerültek, a korrózió a műtárgy tönkremeneteléhez vezethet; - a zsilip szárnyfalain keletkezett repedések oka annak egyenlőtlen süllyedése és azokat mozgó (aktív) repedésnek kell minősíteni (2. ábra); - a bitumen a bukót a zsiliptől elválasztó dilatációs szerkezetnél az alaplemezre kitüremkedett, bár egyelőre vízzáró volt. 4. A javítási-felújítási lehetőségek A javítási-felújítási lehetőségek feltárása körültekintő munkát igényel. Ismerni kell a sérülések miatt keletkező károsodások okát, mértékét, típusát ahhoz, hogy a legkorszerűbb, legjobb javítási technológia több lehetséges változat közül kiválasztható legyen ( KalmárKörmendy-Horovitz 1984). A beton és a vasbeton vízépítési műtárgyak károsodásait különbözőképpen lehet csoportosítani és azokhoz rendelni a legcélszerűbb javítási technológiákat (Ming 1983). Egy ilyen csoportosítás lehet: - repedések vékonyfalú szerkezetekben pl. burkolatoknál, még mozgó (aktív), nem mozgó (passzív); - repedések tömör szerkezetekben; szilárdság-, vízzáróság-, fagyállóság-csökkenés teherbíró szerkezeteknél; - kagylós leválások, üregek keletkezése teherbíró szerkezeteknél; az acélbetétek szabaddá válnak, vagy a betontakarás elvékonyodik, a korróziós folyamat megindul; - az előregyártott szerkezetek megrepedeznek, kagylós leválások keletkeznek; - dilatációs hézagok hézagkitöltő anyaga leválik; - vasbeton nyomóvezetékeknél helyenként korróziós károk keletkeznek; - hőtágulási és zsugorodási repedések keletkeznek az építés után, az üzemeltetés során; - védő- és útburkolatoknál a védőréteg szétfagy; - pontszerű (megoszló) szivárgás tapasztalható csatornák vasbeton burkolatán keresztül. A bakonszegi zsilip sérülései is besorolhatók valamelyik sérülési típusba, így kiválaszthatók annak alapján a legkedvezőbb javítási technológiák, anyagok. Talán egyedül az utólag ráépített koptatóréteg felválása, felfagyása az alapról tekinthető egyedi esetnek ( Horovitz-Kalmár 1984). A bakonszegi zsilip felújítása a Sika Plastiment Ges. m.b.H. anyagaival történt, de hasonló műszaki-gazdasági paraméterekkel rendelkező anyagok a világpiacon nagy számban találhatók, s esetenként kell az anyagokat kiválasztani gondosan vizsgálva az együtt alkalmazott anyagok „összeférhetőségét".