Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)
4. füzet - Rátky István: Felszíngörbe-számítás továbbfejlesztése szabálytalan medrekben
Felszingörbe-számitás továhhjcjlcsztésc szabálytalan medrekben 595 közvetett módon próbáljuk bizonyítani, hogy a fenti módszer a hagyományos Bernoulliegyenlettel számított eredményeknél pontosabbat ad. A Duna 1816-1842 fkm-es szakaszára mindkét módszerrel felszíngörbe-számítást végeztünk. Mindkét módszernél ugyanazokkal a medergeometriai és hidraulikai alapadatokkal, vízhozam eloszlással és induló vízszinttel számolva. Az eredményeket a 2. ábrán látható módon dolgoztuk fel. Felrajzoltuk számítási szelvényként a zJZ = Z D—Z B különbségeket, a (9) egyenlet alapján kapott vízszint (Z D) és a Bernoulliegyenlettel számolt (Z B) különbsége és alatta a Z D szintekhez tartozó nedvesített keresztmetszeti terület (A) hossz menti eloszlását. Az ábrából jól látható, hogy a (9)-el számolt vízszintek a fenékküszöbök, illetve a felületcsökkenéseknél mindig magasabbak, mint a Bernoulli-egyenlettel számolt vízszintek és fordítva. Meglepően jól követi a vízszintek különbség görbéje a felület hossz menti eloszlás görbéjét, ami hidraulikai szempontból teljesen logikus. A mederszűkületek vagy fenékküszöbök vízszintemelkedést okoznak, a medermélyülések, a felületnövekedések a vízfelszín süllyedését okozzák. 0,1 0,05 0 -0,05 -0,1 AZ, m r-s!\ AZ ' '94 I \ -rr^ И Г I vj À^l i i i \ l\ i I 200 300 400 500 600 7 00 x. fkm 17 IS 19 1820 21 22 23 24 IB25 26 2 7 28 29 1B30 31 32 33 34 1835 36 37 38 39 1840 41 42 A, т г Nedvesített felület 2. ábra. Felszingörbék különbséggörbéje Рис. 2. Крива.ч разности кривых поверхности Fig. 2. The difference curve of the water level curi es Bild 2. Differenzkurve der Obeflächenkurven 'УК SS044! ] 3. Összefoglalás A permanens, fokozatosan változó vízmozgás felszíngörbéjének számítására bemutatott módszer előnyei a Bernoulli-egyenlet hagyományos megoldási módszeréhez viszonyítva, hogy - a matematikailag a nem-prizmatikusságot és a vízhozam hossz menti eloszlását közvetlenebbül veszi figyelembe, nemcsak a sebességmagasság változásán keresztül, pontosabb numerikus módszer alkalmazását teszi lehetővé (az integrálás numerikusan mindig pontosabban közelíthető, mint a differenciálás). E két előnyből következik, hogy a hidraulikai szemléletünknek megfelelőbb eredményt ad. nagy távolságú szelvénykiosztás lehetséges és ez különösen fontos, ha a nem-prizmatikussághoz viszonyítva kevés nyilvántartási szelvény áll rendelkezésünkre.
