Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)
4. füzet - Baranyi Sándor: A Velencei-tó evapotranszspirációjának becslése a parti mérőkádak adataival
A Velencei-tó evapotranszspiráciéijának becslése a parti mérőkáclak adataival 587 szórása 8-10%, a tavaszi és az őszi hónapokban ettől néhány %-kal nagyobb, a nyári hónapokban pedig néhány %-kal kisebb. Ha a különböző típusú kádak arányszámait egymáshoz viszonyítjuk, megkapjuk, hogy a kádakból elpárolgott vízoszlopmagasságok hogyan arányúinak egymáshoz. 4. Módszer a Veleneei-tó havi evapotranszspirációjának becsléséhez A Velencei-tó havi evapotranszspirációs veszteségének becslésére az alábbi összefüggést javasoljuk: ET„ m o = a ká d, „ Е ш n ± <r ká d. „ £kád, n, ( 1 ) ahol ET„ m o - a tó havi evapotranszspirációja [mm]; £ kád n - az n típusú mérőkádból elpárolgott havi mennyiség [mm]; a kád n - az n típusú kád átszámítási tényezője; er kád i „ - az n típusú kád átszámítási tényezőjének szórása. Az átszámítási tényező értékeit és az átlagos szórást kádtípusonként az 1. táblázat tartalmazza. Az átszámítási tényezők egy hónapnál rövidebb időszak párolgásának becslésére nem alkalmasak, mert rövid időszak alatt a párolgást befolyásoló tényezők olyan egybeesése lehet, hogy az jelentősen csökkentheti, vagy növelheti a tóban vagy a kádban a párolgást az átlagos viszonyokhoz képest. A vizsgálatok kimutatták, hogy a Velencei-tóból és a kádakból havonta elpárolgott vízmennyiség viszonylag szoros kapcsolatban van egymással, és a tó havi teljes párolgási vesztesége az (1) összefüggéssel ± 8-10% körüli átlagos hibával becsülhető. Ennél pontosabban a többi vízháztartási tényező sem határozható meg. A múltbeli adatok alapján meghatározott átszámítási tényezők a jövőben mindaddig használhatók, ameddig a tó evapotranszspirációja és a kádpárolgás viszonyát befolyásoló tényezőkben számottevő változás nem történik; ilyen lehet a tó nádasainak területében és állapotában, a vízmélységben (kotrás), a víz színében történő változás, vagy a párolgásmérők áthelyezése más környezetbe. Ha a felsorolt változások bekövetkeznek, a vizsgálatokat újra el kell végezni. 5. Összefoglalás, javaslatok A vizsgálatok eredményei szerint az agárdi müszerkertben működő U-, GGI- és A-típusú párolgásmérő kádak adatai alkalmasak a Velencei-tó havi teljes párolgási veszteségének becslésére. Az ( 1 ) összefüggés és az I. táblázat segítségével a Velencei-tó havi teljes párolgási vesztesége a vízgazdálkodási gyakorlat számára kielégítő pontossággal becsülhető. A javasolt párolgásbecslő módszer minden korábbi módszernél egyszerűbb és kevesebb mérési adatot igényel. A számított adatokat természetesen havi vízháztartási mérlegben ellenőrizni kell és csak azután fogadhatók el véglegesen. Az agárdi parti mérőkádakban (legalább kettőben) a méréseket folytatni kell.
