Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)

4. füzet - Zorkóczy Zoltán-Tóth Sándor: Magyarország árvízvédelmi rendszerének hosszú távú fejlesztési terve

Magyarország árvízvédelmi rendszerének hosszúiéivá fejlesztési terve 519 Az utóbbi évtizedek árvízi tapasztalatai, árvíz alatti mérések és megfigyelések nyomán az 1950-es évek közepétől elkezdődött a védtöltések és azok altalajának állékonyságát befolyásoló jelenségek vizsgálata (BME 1971, VITUKI 1974, Galli 1976). A tervezés szempontjából jellemző szakaszoknak, illetve egyedi szelvényeknek a kiválasztásához, majd a számítások elvégzéséhez elengedhetetlen a talajrétegződés mind pontosabb, lehetőleg folyamatos meghatározása. Az időközben kifejlesztett talajfeltárási eszközök és módszerek, mint a horizontális geoelektromos szondázás, a különféle mérnök-geofizikai- és k-szondázások e téren jelentős előrelépést hoztak (VITUKI 1984). Csökkentek így egyrészt az előmunkálati költségek, mivel a drágább hagyományos feltárási módszereket a réteg-azonosításra ritkábban, és pontosan meghatározható helyen kell csak alkalmazni, másrészt a feltárás biztonsága nagymértékben megnőtt (2. ábra). 2. ábra. Pillérfúrásokkal kiegészített geoelektromos szondázással feltárt talajrétegzödés (Kettős-Körös bp) Рис. 2. Слои грунта, раскрытые геоэлектрическим зондированием, дополнительными столбовыми бурениями (

левый берег р. Кэттэш-Кэрэш ) Fig. 2. Soil-stratification explored under geoelectric probes supplemented by pillar-borings Bild 2. Bodenschichten am linken Ufer des Flusses Kettős-Körös, ermittelt durch geoelektrischer Sondierung, ergänzt durch Pfeilerbohrungen Az egyre korszerűsödő és olcsóbbá váló talajfeltárási módszerek az egységes, számítógéppel elvégezhető méretezési eljárással párosulva lehetővé tették a korábbi, azonos profilú szelvényekkel történő tervezésről a különféle szelvényméretü, de azonos biztonságú szelvények tervezésére való áttérést.