Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)
3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
Inhomogén szemszerkezetű talajok diszperziós tulajdonságainak vizsgálata 485 4. ábra. D L értékek U függvényében a mérési eredmények alapján Рис. 4. Значения D L в зависимости от U на основани измерений Fig. 4. The value of D L as a function of U on the basis of the results of measurements Fig. 4. Les valeures de D L en fonction de U à partir des résultats de mesure szemcsemérete közel áll egymáshoz (1 + 2 és 3 + 4. minta), akkor a keverék D L értékei a két frakcióra jellemző értékek között helyezkednek el. A helyzet bonyolultabbá válik, ha a szemcseméretek különbsége (amely pl. az egyenlőtlenségi együtthatóval jellemezhető) nő. Tekintsük pl. az 1. sz. mintát tartalmazó keverékek (1+2; 1+3; 1 + 3 + 4; 1+4) D L értékeit a 4. ábrán. Az egyenlőtlenségi együttható (I. táblázat) növekedésével D L kezdetben nő, majd egy maximum (1+3 keverék) után újra csökken. Következésképpen az inhomogén szemcseméretű, minták diszperziós tényezője, nem írható le a (4) vagy (7) összefüggéshez hasonló, viszonylag egyszerű kifejezésekkel (Ujfaludi—Maginecz 1985). Az eredmények további elemzése céljából érdemes áttekinteni az egyes keverékek pórusméreteinek alakulását. Az 1 + 2 és az 1+4 minta komponenseinek keveredésekor viszonylag egyenletes pórusméretek jönnek létre: az előbbinél a közel álló szemátmérők, az utóbbinál pedig a nagy szemcséknek a finom frakcióba való „beágyazódása" miatt. Ezeket a mintákat tehát a pórusméretek kis szórása jellemzi. Az 1 + 3 minta frakcióinak szemátmérői jelentősen különböznek, de még nem annyira, hogy az 1 + 4 keverékre jellemző „beágyazódás" létrejöhessen. A két frakció keveredésekor ezért a kisméretű pórusok mellett — a szemcsék különleges illeszkedési körülményei folytán — viszonylag nagyméretű pórusok is létrejöhetnek. Ugyanez érvényes — mérsékeltebb formában —
