Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)
3. füzet - Bergmann Heinz: A változó időközű észlelésen alapuló csapadékelemzés új módszerei
464 Heinz Bergmann látható sugaras elrendeződést kapjuk. Feltéve, hogy a két jellemző egymástól statisztikailag független, gyakorisági eloszlásaik segítségével tapasztalati küszöbértékek határozhatók meg az egyes események meg-nem-haladási valószínűségére. Ezek a kétdimenziós ábrán közelítőleg elliptikus görbékként jelennek meg, amelyek közül a 90%-os meghaladási valószínűségű tartományt határoló vonalat rajzoltuk be. Az adatsort a Pöllau-i kísérleti vízgyűjtő 2. sz. csapadékmérő állomásának 1980—82. évi mérései szolgáltatták. Habár a jellemzők függetlenségének feltétele csak közelítőleg teljesül, mégis megvan a lehetősége annak, hogy a csapadékesemények valószínűségére következtessünk. Ez pedig lehetővé teszi, hogy egy-egy mérőállomás csapadékeseményeinek a halmazából a részletesebb vizsgálatokra „ritka" eseményeket válasszunk ki. 4.2.3. A csapadékesemények megadásának módjai. Ha már most a fentiekben ismertetett módszerrel bizonyos számú „jelentős" csapadékeseményt választottunk ki, akkor ezek két fő jellemzőjét: h N és г та х értékét is ismerjük. Minthogy azonban e két jellemző önmagában még nem tájékoztat az esemény időbeli lezajlásáról, felvetődik a kérdés, hogy az intenzitás eseményen belüli eloszlását hogyan lehet meghatározni. E kérdés megválaszolásához az egyes csapadékeseményeket először is alkalmas alakban kell leírni. Ha az eddigi két jellemzőhöz (csapadékösszeg és -intenzitás) harmadikként a tartam (idő) jellemzőit is hozzávesszük, akkor elvileg három kétdimenziós megadási lehetőségünk van (6. ábra): — az összegzőgörbe, mint csapadékösszeg-idő diagram; — a csapadék-időfüggvény, mint intenzitás-idő diagram; — az időtől mentes intenzitás-összeg diagram. Az utóbbi megadási mód szokatlan ugyan, de a két másik megadási móddal szemben megvan az az előnye, hogy a csapadék T N tartamát — amely az elválasztási kritériummal szemben természetszerűleg jóval érzékenyebb, mint a másik két jellemző — mint normálási mértéket kiküszöböli és helyette a statisztikailag stabilabb csapadékösszeget veszi figyelembe. Míg ugyanis a At Á elhatárolási időlépés kismértékű módosítása esetén az г ша х maximális intenzitás nem változik és a h N csapadékösszeg is csak alig változik, a csapadék T N tartama jelentősen megváltozhat. Ennek következtében a normált időfüggvények és összegzőgörbék jelentősen torzulhatnak. Ugyanakkor az intenzitás-csapadékösszeg diagram szinte változatlan 6. ábra. Csapadékesemények megadási módjai Pue. 6. Формы спецификации событий выпадения осадков Fig. 6. Possible ways of the presentation of precipitation events Bild 6. Darstellungsarten von Niederschlagsereignissen
