Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)

3. füzet - Bergmann Heinz: A változó időközű észlelésen alapuló csapadékelemzés új módszerei

A változó időközii észlelésen alapuló csapadékelemzés új módszerei 459 Ha idősorként ábrázoljuk őket, akkor az egyes csapadék-elemek egyenlő területű téglalapok­kéntjelennek meg, amelyek időalapja At és az ordinátája ;'. Minden téglalap „területe" 0,1 mm. Ezért a csapadékidősor változó időközű ábrázolás esetén a nagy intenzitások tartományában jóval finomabb szerkezetű, mint az állandó időközű ábrázolás esetén. A 2. ábra ugyanannak a csapadékeseménynek egyrészt At =5 min konstans időegy­ségű, másrészt Ah N = 1,0 mm konstans csapadéklépcsőjű (tehát változó időközű) ábrá­zolását mutatja be. Minthogy azonban az észlelés valójában Ah N = 0,1 mm-es csapadék­lépcsőkben történik, az 1. ábra В részének időbeli felbontása a bemutatottnak akár tízszerese is lehetne. 4. Változó időközű csapadékelemzés A változó időközű csapadékelemzés középpontjában a csapadékesemény áll. Ehhez a következő két alapvető kérdést kell megválaszolni: — Hogyan lehet két független csapadékeseményt egymástól szétválasztani? — Hogyan lehet a csapadékeseményeket úgy jellemezni, hogy a statisztikai feldolgo­zásra alkalmassá váljanak? E kérdések megválaszolásához először elemeznünk kell az időlépéseket, majd vala­milyen alkalmas elhatárolási kritérium rögzítése után végezhetjük el a csapadékesemé­nyek tulajdonképpeni elemzését. 4.1. Az időlépések elemzése Tanulmányunkban a statisztikai elemzések alapja: egy állomás egy év alatti időlépé­seinek a halmaza. Először a gyakoriságokat, majd a valószínűségi eloszlásokat vizsgál­juk, amiből végül is a csapadékesemények szétválasztására használható kritériumokat vezetünk le. 4.1.1. Az idölépések gyakoriságai. Valamennyi vizsgált adathalmaz esetében a rövid időlépések tartományában a gyakorisági eloszlásoknak határozott maximuma észlelhető (3. ábra). A hosszabb időlépések nagyon kis gyakoriságai miatt azonban a gyakorisági eloszlásból nem lehet alkalmas szétválasztási kritériumot levezetni. 4.1.2. Az időlépések valószínűségi eloszlása. Ha jelzőszámként az időlépések logarit­musait használjuk és minden egyes időlépéshez meghatározzuk annak tapasztalati való­színűségét, akkor ezzel valószínűségi görbékhez jutunk (4. ábra). E görbék határozottan három-három szakaszra tagolódnak: a szakaszok határpontjai valamennyi vizsgált állo­más és év görbéjén kb. a At = 30 perces és a 3 napos időlépcsőhöz, mint abszcisszához tartoznak. Az időlépések eloszlásának ez a szignifikáns jellege a következőképpen értelmezhe­tő: Az első szakasz azokat az időlépéseket tartalmazza, amelyek alatt a mérőberendezés billenőedénye megtelik, amelyek tehát egy-egy csapadékesemény folyamatos megvalósu­lását jellemzik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom