Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)
3. füzet - Bergmann Heinz: A változó időközű észlelésen alapuló csapadékelemzés új módszerei
A változó időközii észlelésen alapuló csapadékelemzés új módszerei 459 Ha idősorként ábrázoljuk őket, akkor az egyes csapadék-elemek egyenlő területű téglalapokkéntjelennek meg, amelyek időalapja At és az ordinátája ;'. Minden téglalap „területe" 0,1 mm. Ezért a csapadékidősor változó időközű ábrázolás esetén a nagy intenzitások tartományában jóval finomabb szerkezetű, mint az állandó időközű ábrázolás esetén. A 2. ábra ugyanannak a csapadékeseménynek egyrészt At =5 min konstans időegységű, másrészt Ah N = 1,0 mm konstans csapadéklépcsőjű (tehát változó időközű) ábrázolását mutatja be. Minthogy azonban az észlelés valójában Ah N = 0,1 mm-es csapadéklépcsőkben történik, az 1. ábra В részének időbeli felbontása a bemutatottnak akár tízszerese is lehetne. 4. Változó időközű csapadékelemzés A változó időközű csapadékelemzés középpontjában a csapadékesemény áll. Ehhez a következő két alapvető kérdést kell megválaszolni: — Hogyan lehet két független csapadékeseményt egymástól szétválasztani? — Hogyan lehet a csapadékeseményeket úgy jellemezni, hogy a statisztikai feldolgozásra alkalmassá váljanak? E kérdések megválaszolásához először elemeznünk kell az időlépéseket, majd valamilyen alkalmas elhatárolási kritérium rögzítése után végezhetjük el a csapadékesemények tulajdonképpeni elemzését. 4.1. Az időlépések elemzése Tanulmányunkban a statisztikai elemzések alapja: egy állomás egy év alatti időlépéseinek a halmaza. Először a gyakoriságokat, majd a valószínűségi eloszlásokat vizsgáljuk, amiből végül is a csapadékesemények szétválasztására használható kritériumokat vezetünk le. 4.1.1. Az idölépések gyakoriságai. Valamennyi vizsgált adathalmaz esetében a rövid időlépések tartományában a gyakorisági eloszlásoknak határozott maximuma észlelhető (3. ábra). A hosszabb időlépések nagyon kis gyakoriságai miatt azonban a gyakorisági eloszlásból nem lehet alkalmas szétválasztási kritériumot levezetni. 4.1.2. Az időlépések valószínűségi eloszlása. Ha jelzőszámként az időlépések logaritmusait használjuk és minden egyes időlépéshez meghatározzuk annak tapasztalati valószínűségét, akkor ezzel valószínűségi görbékhez jutunk (4. ábra). E görbék határozottan három-három szakaszra tagolódnak: a szakaszok határpontjai valamennyi vizsgált állomás és év görbéjén kb. a At = 30 perces és a 3 napos időlépcsőhöz, mint abszcisszához tartoznak. Az időlépések eloszlásának ez a szignifikáns jellege a következőképpen értelmezhető: Az első szakasz azokat az időlépéseket tartalmazza, amelyek alatt a mérőberendezés billenőedénye megtelik, amelyek tehát egy-egy csapadékesemény folyamatos megvalósulását jellemzik.
