Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)
3. füzet - Ralovich Béla-Tóthné Jeges Sára-Kiss István-Braun György-Joó Ottó: A Balaton, a Zala és hat déli parti vízfolyás minőségének alakulása
420 Ralovich В., Tóthné Jeges S., Kiss !.. Braun Gy. és Joó O. Az V. táblázat azt mutatja, hogy a Zalán keresztül a Balatonba jutó K + és SO4 " ion terhelés csökkent, viszont a Cl", a HCOJ és az összes só mennyisége növekedett, a Na +-ion éves mennyisége pedig változó volt. VI. táblázat A Zalát jellemző egyes paraméterek vízhozam alapján számított éves értékei 0 2 tartalom NO 2 Ca + + Mg + + NHÍ Év • 10 6 • 10 4 •10 7 • 10 6 •10 5 kg/m 3 1979 2,28 8,65 2,46 8,45 3,57 1980 2,09 4,83 2,43 8,65 2,52 2,12 8,04 2,28 7,85 3,32 1981 1,45 4,57 1,88 6,22 1,6 1,64 6,22 1,77 6,08 2,57 1982 1,62 5,87 2,2 6,86 3,47 2,00 7,61 2,16 7,43 3,14 1983 1,72 5,63 1,9 7,61 1,69 1.77 6,74 1,91 6,59 2,78 A VI. táblázatban feltüntetett értékekkel kapcsolatban megjegyezzük, hogy az évek során a folyóvíz 0 2 tartalma csökkent, ami nemkívánatos jelenség. Emellett csökkent a NOj ion koncentráció is, ami viszont a tisztulási és/vagy tisztítási folyamat javulása mellett szól. Ugyancsak csökkenést mutat a Ca + + ion mennyisége is, mely jelenséget nem tudjuk értelmezni. A Balatonba jutó Mg + + ion összmennyisége viszont növekedett. A Nessler-reakcióval detektálható anyag (ammónia csak?) mennyisége jelentősen csökkent az évek során. A Zala vizét jellemző éves átlagértékek alakulása, valamint a folyó által szállított éves anyagmennyiségekre vonatkozó adatok alapján úgy tűnik, hogy a Balaton legfontosabb vízszállítójának a minősége 1979-től kezdve általában nem javult, hanem még inkább romlott. Az elmúlt években a Zala vízgyűjtőterületén foganatosított intézkedéseknek és beruházásoknak a pozitív hatását eddig még alig lehetett észlelni. Ez a megfigyelés csak hangsúlyozza a kis-balatoni tározó első részének működésével kapcsolatos mérések folyamatos elvégzését. Ugyanis e tározó működésétől lehet remélni a tó terhelésének a csökkenését. Az eutrofizáció szempontjából a különböző foszfátok jelentősége nem vitatható. A harmadik fokozatú szennyvíztisztítás működtetése a tó vízgyűjtőterületén indokolt (Herodek 1983, Jolánkai 1984). Legalábbis addig amíg a mérések nem tisztázzák a tározó első fokozatának visszatartó kapacitását. 2. A déli parti vízfolyások vízminőségének alakulása A déli parti vizek közül a kiválasztott hat vízfolyás vízminőségét jellemző 16 paraméter éves átlagértékeit mutatjuk be (VII. táblázat). Az összehasonlítás céljából megadjuk ugyanezen időszakra vonatkozó parti és tóközépi átlagértékeket, valamint a Zala átlagértékeit.
