Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)

3. füzet - Baranyi Sándor-Domokos Miklós: A Fertő tó vízszintszabályozás-fejlesztésének lehetőségei

A Fertő tó vízszintszabályozás-fejlesztésének lehetőségei 413 az Li értékek a mindenkori feltételezett zsilip-geometriából és zsilipkezelési rendből következnek. A tóból való vízkivétel K

t

i értékei a múltban, tudomásunk szerint, elhanyagolhatók voltak, a modell hitelesítésében tehát nem játszanak szerepet. Elvileg előfordulhat azonban, hogy valamely jövőbeli döntési változat futtatásakor Л^-nek is pozitív értéke lesz. A tavat tápláló felszíni és felszín alatti vizeket terhelő K

y

i vízfogyasztás a vízkivétel és -bevezetés különbsége, amely esetenként akár negatív értékű is lehet, ami mesterséges víztáplálást jelent. Ezek értéke vízhasználat-kataszterekből (vízikönyvből) vehető, figyelembe véve a vízkivételeknek a szimulációs időszak alatti változását (általában növekedését is). Mivel a vízgyűjtő nagyobbik része osztrák területen van, a vízfogyasztások felmérése is zömmel osztrák területen esedékes. A vízhasználók vízfogyasztásának a jövőben várható K

u és K

v

i értékeit (a döntési változatok modell-vizsgálatához) vízgazdálkodás- és településfejlesztési koncepciókból lehet venni. Végül a döntési változatok (2) szerinti korlátozó feltevését meghatározó szabályozási vízszinttartomány h

u m

j„, h

t ma

x értékeit — ill. ezek különböző változatait — a minden egyéb vízhasználattal szemben nyilvánvalóan elsőbbséget élvező mederbeli vízhasználatok — fürdés, vízisportok, haltermelés, nádgazdaság, hajózás — részben egymással is ellentétes érdekeinek, valamint a lehetőségeknek a gondos mérlegelésével kell meghatározni. Kiindulási alapként az 1965-től érvényes zsilipkezelési szabályzatban rögzített, a zsilip nyitásához tartozó 115,50 m.A.f. (osztrák sík) felső és a záráshoz tartozó 115,20 m.A.f alsó vízszintből lehet kiindulni. 4. Összefoglalás A fentiekből kitűnik, hogy a Fertő tó vízszintszabályozásának szimulációs vizsgálata elvégezhető, ha előtte a két ország hidrológusai a vízháztartási adatokat előkészítik, a vízgazdálkodási szakemberek pedig a szabályozási vízszint és egyéb vízgazdálkodási adatokat összeállítják, egyeztetik és közösen elfogadják. Meglévő magyar és osztrák meteorológiai és vízrajzi adatok, adatsorok, a vízhasználat adatok, valamint feltételezett vízszintszabályozási változatok adatai alapján — felhasználva a Balatonon szerzett hasonló vizsgálatok tapasztalatait — a Fertő tó vízháztartását, vízkészletének szabályozását szimuláló determinisztikus matematikai modellel, majd az eredmények elemzésével javaslatok (változatok) készíthetők a Fertő tó vízszintszabályozásának új előírására. A Fertő tó vízállásának és a befolyásoló meteorológiai és hidrológiai tényezők kapcsolatának — a fentiekben még nem részletezett — feltárásával új előrejelzési módszer dolgozható ki. A vizsgálatok alapján olyan vízszintszabályozási előírást lehetne kidolgozni és alkalmazni, amely, hatékony előrejelzési módszerrel párosítva, a tavi vízigények optimális kielégítése mellett csökkentené a szélsőségesen alacsony vízállások gyakoriságát a Fertő tóban.