Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)

3. füzet - Pálfai Imre: A síkvidéki vízrendezés időszerű kérdései

370 Pálfai Imre 4. ábra. Az évi legnagyobb napi lefolyások eloszlásgörbéi néhány Tisza-völgyi tájegységben Рис. 4. Кривые распределений максимальных за год однодневных значений стока по некоторым районам бассейна Тисы Fig. 4. Distribution curves of annual maximum daily runoff in some land-units in the Tisza- Valley Bild 4. Verteilungskurven der jährlichen höchsten Tagesabflüsse in einigen Gebietseinheiten des Theiß-Tales Az 1970. évi nagy belvizek után Békés megye (a Körös-völgy), az 1975. évi súlyos nyári belvíz után Csongrád megye (az Alsó-Tisza vidéke) lett a figyelem és a vizsgálatok súlypontja. Az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság 1976-ban elkészítette Csongrád megye, s a kapcsolódó szomszédos területek vízrendezés-fejlesztési koncepcióját és programját. E munka során a vízrendezés teljes körét áttekintettük és belvízrendszerenként, illetve öblözetenként meghatároztuk az állami főművek, az üzemközi (társulati) művek, az üzemi vízrendezés — beleértve a szükséges egyéb meliorációt is — és a belterületi vízrendezés fejlesztésének hosszútávú feladatait. A létesítmények méretezésénél különösen ügyeltünk a rendszeren belüli összhang biztosítására (a vízszállítóképesség és a magassági szintek tekintetében), valamint a művek másirányú hasznosítási lehetőségeinek kihasználására (öntözővíz-szállítás, használt vizek elvezetése stb.). Jelentős szerepet szántunk az üzemi víztározásnak (vízvisszatartás a legelőkön) és a nagyobb belvíztározóknak, gondolva azok többcélú hasznosítására is. A természeti-társadalmi-gazdasági adottságok és a vízrendezés helyzetének értékelésével, valamint a belvízkárok elemzésen alapuló gazdaságossági vizsgálatokkal kijelöltük a fejlesztés súlyponti térségeit, meghatároztuk a kivitelezés fontossági sorrendjét, s javaslatot adtunk a különböző helyeken (OVH, MÉM, üzemek, tanácsok) rendelkezésre álló anyagi erőforrások e térségekbe való koncentrálására, és a feladatok tervszerű, összehangolt, megfelelően ütemezett végrehajtására. Az új szemlélet tükröződik a mezőgazdasági vízgazdálkodás hosszútávú fejlesztési koncepciójában is (OVH—MÉM 1978), mely hangsúlyozza, hogy „a tudatos gazdálkodást a csapadékkal, az optimális csapadékhasznosítás bevezetését kell a vízrendezés alapvető célkitűzésévé tenni".