Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Vízügyi Közlemények, LXVll. évfolyam 1985. évi 2. füzet ISMERTETÉS HELSINKI ÉS KÖRNYÉKÉNEK VÍZELLÁTÁSA DR. NAGY ILLÉS

1 Az emberiség egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz a növekvő vízigények kielégítésére. Ezek közé tartozik a Helsinki és környékét nyers vízzel ellátó Päijäne-csatorna-alagüt is, amely 120 km hosszúságával a világ leghosszabb folyamatosan egybefüggő szikla alagútja ( 1. ábra). A hatvanas évek elején már nyilvánvalóvá vált, hogy a finn főváros és környékének víztartalékai már nem fogják fedezni a 80-as évekre várható egy millió lakos és az ipar vízigényét. Ezért 1968-ban tanulmányterv készült a vízigények kielégítésére. Ennek lényege, hogy a Helsinkitől mintegy 150 km-re lévő, 1065 km

2 nagyságú Paijáne-tóból alagút csatornán vezetik a nyersvizet Helsinki térségébe. A Päijäne-to vízminőségét 1960-tól rendszeresen vizsgálják. A tó vízminősége a megtett környezetvédelmi intézkedések hatására egyre javul. A terv megvalósítására több érdekelt település fogott össze ( 1. ábra) az alábbi arányban: Helsinki 47,1%, Espoo 16,3%, Vantaa 16,3%, Porvoo Rural District 8,5%, Hyvinkää 2,1%, Tuusula 4,3%, Dy Alko ab 1,9%, Kirkkonummi 1,7%, Kauniainen 0,9%, Nurminjärmi 0,9%. 1972-ben létrehozták a Helsinki Fővárosi Körzeti Vízmű Vállalatot, amely a tanulmányterv alapján elkészítette a kiviteli terveket és megvalósította a beruházást. A Páijáne-csatorna-alagút - a finn Országos Vízügyi Hivatal engedélye alapján 1980-ban gravitációsan 6,5 m

3/s, 2000-ben 13 m

3/s vízmennyiséget szállíthat, amely szivattyúzással 20 m

3/s-re növelhető. A vízkivételi művet két vízelvételezési lehetőséggel Assikala településnél építették meg (2. ábra). A fő vízkivételi mű a parttól 215 m távolságra helyezkedik el a vízfelszín alatt 17 m mélységben. Itt a víz hőmérséklete egész évben csaknem állandó. A tartalék vízkivétel a parttól 50 m-re a víz felszíne alatt 5 m mélységben található. A vízkivételi csövek végén 30 mm kiosztású, a vízkivételi műben 15 mm kiosztású gerebrács található, az alagútba történő befolyás előtti, kosaras típusú szűrő lyukmérete 0,57 mm (3. ábra). A csatorna-alagút a felszín alatt 50-70 m mélységben halad, főleg gránit sziklában. Keresztmetszete 13,5-18 m

2 között változik. A kivájt sziklatörmelék elszállítására öt kilométerenkénti távolságban 0,5 km hosszú segédalagutakat létesítettek. A kalliomäki vízerőművet és szivattyútelepet (4. ábra) 80 m mélységben sziklabarlangban helyezték el. Az erőmű turbinája 32 m nagyságú nyomómagasság és 3 m

3/s vízszállítás mellett 830 kW villamosenergiát termel. Evi villamosenergia termelése 1 Dr. Nagy Illés oki. mérnök, a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság (KTV VÍZIG, Szolnok) igazgatóhelyettese. A közlemény kivonat a finnországi tanulmányút beszámolójelentésből. A kézirat érkezett: 1985. I. 25.