Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)

2. füzet - Kabai Imre-Farkas József-Mészáros Lajos-Damokos Ádám: Alakváltozási folyamatok vizsgálata szerves, tőzeges talajokban

294 Kabai I., Farkas J., Mészáros L. és Damokos A. A kísérleti eredményekből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy ha a szerves szálas tőzegréteg vízzáró - kicsiny áteresztőképességű - rétegek közé települt, akkor a gyors terhelés felhordás igen kedvezőtlen állapotot válthat ki. 3. A másodlagos alakváltozás vizsgálata A 6. ábra egy jellegzetes mérési eredményt mutat, ahol a pórusvíznyomás (и/о*) és a fajlagos függőleges összenyomás (e) változás törvényei külön-külön és együtt is értékelhetők. Ismeretes, hogy az elsődleges konszolidáció akkor ér véget, amikor u/a

z = 0. Ezt követően a szerves tőzeges talaj másodlagos összenyomódása következik, amit a másodlagos konszolidációs indexszel lehet jellemezni: = AE

2 " lg (í

2/íi) ' ahol ty - az elsődleges konszolidációhoz tartozó idő (ahol már uia, = 0); f

2 - egy tetszőleges idő az elsődleges konszolidációt követően és Ae

2 -aí

2-l, időintervallumhoz tartozó fajlagos összenyomódás (

Mitchell 1976, Holtz-Kovács 1981, Kabai-Lazányi 1982). A másodlagos konszolidáció indexére vonatkozó méréseinket a 10. ábrán foglaltuk össze. A tapasztalatok szerint az I értéke a talaj víztartalmától és a szerves talaj 10. ábra. A másodlagos konszolidáció indexének a változása kompressziós feszültségállapotban Рис. 10. Изменение индекса вторичной консолидации при компрессионном состоянии напряжения Fig. 10. Variation of the index of secondary consolidation in the stress state of consolidation Fig. 10. Variation de l'indice de consolidation secondaire en état de tension compressionnelle tulajdonságaitól függ. Az értékek hazai mérési adatait és irodalmi források hasonló mérési adatait a 11. ábrában foglaltuk össze. A hazai tőzegek a víztartalmat tekintve a szélsőértékek között foglalnak helyet Egyes esetekben a kicsiny I

ß értékek annak tudhatók be, hogy itt különböző magassági mintákra vonatkozó méréseket ábrázoltunk. Ugyanakkor ismert, hogy a minta magasságának a növekedése a gyűrű falán fellépő súrlódó erőt növeli, és így a minta összenyomódását ez a hatás csökkenti. Végül a szerves tőzeges talaj terhelés és idő hatására bekövetkező alakváltozásának a törvényszerűségeit a 12. ábrán foglaltuk össze, felhasználva Holtz-Kovács (1981 adatait. A (í„) vonal elsődleges konszolidációt, a (t

2) vonalak pedig a másodlagos konszolidáció szemléltetik. Az (aj vonal a normálisan konszolidált, ún. fiatal talajt ábrázolja. A (b) vona a visszaterhelést, a (c) vonal pedig az újraterhelést szemlélteti. A (d) vonal az idő szerepén mutat rá, vagyis a genetikai folyamatra. A (t) vonal egy hosszú idő után bekövetkező újabl terhelés hatását szemlélteti és az ezt követő (a

2) vonal az ún. idős, normálisan konszolidál talajt ábrázolja.