Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)

2. füzet - Kabai Imre-Farkas József-Mészáros Lajos-Damokos Ádám: Alakváltozási folyamatok vizsgálata szerves, tőzeges talajokban

290 Kabai I.

, Farkas J., Mészáros L. és Damokos A. Ezt a folyamatot a laboratóriumban csak közelítően tudjuk modellezni és az előbb említett négy részből csupán az azonnali összenyomódás, az elsődleges és a másodlagos konszolidáció hatását tudjuk megvizsgálni. Az 1. ábrán vázolt (1) és (2) pontok terhelés előtti és terhelés utáni feszültségi pályáit, valamint a térfogatváltozással (AV> 0) és térfogatváltozás nélkül (A V= 0) bekövetkező képlékeny határállapot-változásait, illetve a kompressziós feszültségállapotban és a z)K=0, valamint a AV>0 esetben bekövetkező képlékeny folyás hatására kialakuló kritikus fizikai jellemzők (e, w) vonalait a 4. ábra szemlélteti. 4. ábra. A töltés alatti talaj két jellegzetes pontjának a feszültség és alakváltozási pályája Рис. 4. Траектории напряжения и деформации характерных узлов почвы под дамбой Fig. 4. Stress and the path of deformation of two points under the dike Fig. 4. Les trajets de tension et de déformation des deux points caractéristiques du sol sous la digue A képlékeny folyás bekövetkezéséhez vezető feszültség és fizikai állapotváltozás határozza meg, hogy a pórusvíznyomás u

2) mekkora lesz, illetve a folyamat végén az anyag belső ellenállása a kezdeti, vagy egy megváltozott kedvezőbb fizikai állapotnak felel-e meg. Nyilvánvaló, hogyha a szélső eseteket akarjuk vizsgálni, akkor ehhez két kísérletet kell végezni: - egyiket az ún. kompressziós feszültségállapotban, félig zárt rendszerben, vagy nyíll rendszerben mérni kell a függőleges összenyomódást és a pórusvíznyomás változást: (a 11 feszültség és alakváltozási pálya a 4. ábrán). - a másik anizotrop vagy izotróp feszültségállapot alatt konszolidált mintát zárt rendszerben (A V= 0) kell a képlékeny határállapotig terhelni és mérni kell a pórusvíznyomását (a 4. ábrán a 22', illetve P2' feszültség és alakváltozási pálya). A két kísérletsorozat feltételezhetően jól körülhatárolja a töltés alatti telített puhc szerves talajban lejátszódó folyamatokat és megadja a kritikus állapotokhoz tartozc pórusvíznyomás valószínű kedvező és kedvezőtlen szélső értékeit {Kabai-Lazányi 1980 1982). 2.1. A pórusvíznyomás mérése kompressziós feszültségállapotban A pórusvíznyomás mérésének céljára a hagyományos kompressziós készüléke használtuk fel, amit az 5. ábrán vázolt módon átalakítottunk. A korábban alkalmazót félautomatikus mérőrendszert is átalakítottuk, egyrészt azért, hogy a terhelés ráhelyezés