Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)

2. füzet - Kabai Imre-Farkas József-Mészáros Lajos-Damokos Ádám: Alakváltozási folyamatok vizsgálata szerves, tőzeges talajokban

Vízügyi Közlemények, LXV1I. évfolyam 1985. évi 2. füzet ALAKVÁLTOZÁSI FOLYAMATOK VIZSGÁLATA SZERVES, TŐZEGES TALAJOKBAN DR. KABA1 IMRE

1, DR. FARKAS JÓZSEF

2, MÉSZÁROS LAJOS

3 és DAMOKOS ÁDÁM

4 A tőzeges, puha talajon való földműépítés számos problémát vet fel: a töltés alatti talaj teljes vagy gátolt alaptörését, a töltés szétcsúszását, a lassú konszolidációt, a nagy süllyedést, és így a húzási repedések okozta tönkremenetelt. E kedvezőtlen jelenségek elkerülésére, illetve a veszély csökkentésére számos módszer alakult ki (Kézdi 1951, Hansbo 1975, Moser 1977). E módszerek közül az utóbbi időben igen gyakran alkalmazzák az ún. „lépcsős" építési módot, aminek a lényege abban áll, hogy a puha, szerves, tőzeges és erősen összenyomható talajok fizikai tulajdonságai a terhelés fokozatos növelésével - az építés ütemének a szükség szerinti szabályozásával lényegesen javíthatók, ha vigyázunk arra, hogy e közben a határegyensúlyi állapotot ne érjük el (Khera-Krizek 1968, Kézdi-Vidacs-Jancsecz 1974, Kézdi 1976, Kabai-Lazányi 1978). Ma már korszerű helyszíni mérőeszközök állnak rendelkezésre a függőleges és a vízszintes eltolódások, a pórusvíznyomás és a nyírószilárdság meghatározására, amik lehetővé teszik a kedvezőtlen állapot valószínű bekövetkezésének az előrejelzését, és így az építési ütem megfelelő szabályozását (

Carlson 1948, Shoji-Matsumoto 1976). Kézenfekvő kérdés, hogy ezek a folyamatok a tervezés időszakában laboratóriumi nzsgálatokkal előre meghatározhatók-e? 1. Mozgásjelenségek terhelés hatására Az ásványos talajokban a terhelés hatására bekövetkező mozgásjelenségek - a üllyedés és annak az időbeli folyamata - közismert. A jelenség egy alapesetét az 1. ábra zemlélteti, ahol egy H vastagságú tőzegréteg kezdeti feszültségállapotát (cr

z, a

x), terhelés ttáni, tetszőleges időponthoz tartozó feszültségállapotát (a'

x, <r'

z, u

u u

2), valamint az ltelt idő alatt bekövetkező függőleges és vízszintes elmozdulásait mutatjuk be két •.itüntetett pont (1, 2) függőlegesében és a töltés alsó síkján (22). Az (1) ponton átmenő függőleges sík kicsiny környezetében a terhelés előtt és után egyaránt anizotrop feszültségállapot (ún. kompressziós feszültségállapot) uralkodik, amely önmagában törést nem okoz és csak függőleges elmozdulást eredményez (в,). 1 Dr. Kabai Imre oki. mérnök, a BME (Budapest) Geotechnikai Tanszék egyetemi adjunktusa. 2 Dr. Farkas József oki. mérnök, a BME Geotechnikai Tanszék egyetemi docense. 3 Mészáros Lajos oki. mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (VITUKI, Budapest) tűszaki Fejlesztési Intézetének tudományos munkatársa. 4 Damokos Ádám oki. mérnök, a BME Geotechnikai Tanszék tudományos munkatársa. A kézirat érkezett: 1984. X. 23.