Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)
2. füzet - Farkas József-Kabai Imre-Mészáros Lajos: Tőzegek szilárdságának vizsgálata
Tőzegek szilárdságának vizsgálata 283 Az elkészült töltés egyik kiválasztott keresztszelvényében megvizsgálták a tőzeges altalaj nyírószilárdságát a töltéstengelyben, a rézsűfelezőben, a töltés lábánál és 3 m-re a töltéslábtól. A nyírószondázás eredménye a 13. ábrán látható. A nyírószilárdság még a rézsüláb alatt is jelentős mértékben megnőtt. Az átlagos értékek alapján itt közelítőleg a ahy r„ = T u 0+ -jösszefüggés írható fel. 13. ábra. Nyírószilárdság változása a töltés keresztszelvénye mentén Pue. 13. Изменение устойчивости на сдвиг по разрезу дамбы Fig. 13. Variation of the shearing strength along the dike cross section uig. 13. La variation de la résistance au cisaillement le long du profil en travers de ta digue 5. Tőzegre épített töltések alaptörés vizsgálata Az alaptörés veszélye akkor állhat fenn, ha a tőzeg eredeti (az építés előtt meglévő) lyírószilárdsága nem elegendő a töltésből eredő terhelés elviselésére, és a nyírószilárdság iőbeli növekedése (amit a konszolidáció eredményez, s így annak ütemétől függ (lasúbb, mint a nyírófeszültség növekedése (ami a töltés terhéből következik, tehát az építés itemétől függ). Meg kell jegyezni, hogy az újabb vizsgálatok eredményei szerint a konszolidáció ütemét a konszolidáló feszültség nagysága is befolyásolja, ezáltal tehát a nyírószilárdság növekedési ütemére az építés üteme is hat. Ez a következő egyenlettel írható le: törés egy pontban akkor következik be, ha т» + /1т,(0 = т(/), (3) ahol - a kezdeti nyírószilárdság, M,(t) - a nyírószilárdság időbeli növekménye, x(t) - a nyírófeszültség időbeli növekedése. Puha altalajra, tőzegre épített töltés alatt, a talajrétegződéstől függően különböző pusú törés alakulhat ki. Vastag tőzegben nagyjából körhengeres csúszólap keletkezhet; г építés során a tőzegben pórusvíznyomás lép fel, mely az amúgyis kicsiny nyírószilárdígot tovább csökkenti. Itt említjük meg, hogy Bjerrum (1972) úgy véli. hogy nyírószilárdsági alapértékként a szárnyas szondával kapott mennyiség redukált értékét szabad csak felhasználni puha altalaj esetén. Redukciós tényezőként 0,6-1,0 közötti értéket javasolt a helyszíni kísérletek alapján. A mért és a tényleges nyírószilárdság közötti eltérést azzal is magyarázza, hogy a valóságban érvényesülő terhelési ütem lassúbb, s így a nyírószilárdság is kisebb, értékét még a progresszív törés is csökkenti. Szerepe van az altalaj anizotrópiájának is. A hazai szerves, tőzeges talajokra vonatkozóan ilyen redukciós tényezőkkel még nem rendelkezünk. tóltéstengeli/ rezsüfelezo töltésláb toltéslàbon kívül \у к.85огег\
