Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)
2. füzet - Farkas József-Kabai Imre-Mészáros Lajos: Tőzegek szilárdságának vizsgálata
280 Farkas J., Kabai I. és Mészáros L. 9. ábra. A triaxiális kísérlettel és szárnyas nyirószondával kapott nyírószilárdsági csúcsérték gyakorisági eloszlása Рис. 9. Частотное распределение пиковых значений устойчивости на сдвиг, полученных в результате триаксиального эксперимента и измерения крылчатым зондом Fig. 9. Frequency distribution of the shearing strength peak value given by a triaxial experiment and by shearing probe Fig. 9. Le répartition de la fréquence de valeures de pointe de la résistance au cisaillement à partir des expérimentations triaxiales et du sonde à aile au cisaillement A kérdéssel kapcsolatos svédországi tapasztalatokat egy példa kapcsán ismertetjük. Svédország északi részén szerves anyagra építettek töltést. A talajvíz a terepszint alatt 0,51,5 m mélységben volt. A nyírószilárdságot meghatározták szárnyas nyirószondával, nyomószondával, egyirányú nyomókísérlettel, triaxiális nyomókísérlettel, közvetlen nyírókísérlettel és tárcsás próbaterheléssel is ( Schwab-Broms 1975). Az eredményeket, a szórás mértékét a 10. ábrán mutatjuk be. A legnagyobb értékeket a szárnyas nyírószondázás eredménye adta. (Mérés közben 6°/min sebességgel forgatták a szondát.) A svéd nyomószondázásnál 3 kN/m 2/min volt a terhelésnövekedés. A triaxiális kísérletekhez anizotrop feszültségállapotban konszolidáltatok mintákat használtak. Közvetlen nyírókísérletekkel és próbaterheléssel kapták a legkisebb nyírószilárdság-értékeket. A konszolidált „gyors" közvetlen nyírásnál 1,2 mm/h nyírási sebességet alkalmaztak! A tárcsás próbaterheléseket D= 1,6 m átmérőjű lapokkal végezték az erre a célra kialakított „aknákban". A szárnyas nyírószonda 34-53%-kal adott nagyobb értéket a tárcsás próbaterhelés eredményénél (10. ábra). A közvetlen nyírókísérlet eredménye közelítette meg a legjobban a tárcsás próbaterhelését, de itt meg kell jegyezni, hogy az altalaj nem az általunk vizsgált rostos tőzeghez hasonlított, hanem „csak" szerves agyag volt, „mindössze" 40-70% víztartalommal. Az eltérés teljesen természetes, hiszen a különböző módozatok alkalmazásakor a fázisos állapot változása nem volt azonos, márpedig ennek a hatásnak a szerepe döntő a képlékeny határállapothoz tartozó fázisos állapot értékére és így a nyírószilárdság kialakulására. 4. A terheletlen és terhelt tőzeg jellemzőinek összehasonlítása Kutatási feladataink között szerepelt a terheletlen és a terhelt (gát alatti) tőzeg fizikai jellemzőinek összehasonlítása; illetve annak megállapítása, hogy a töltés önsúlya milyen mértékben javítja az altalaj szilárdsági jellemzőit.
