Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)

2. füzet - Farkas József-Kabai Imre-Mészáros Lajos: Tőzegek szilárdságának vizsgálata

276 Farkas J., Kabai I. és Mészáros L. A Д 4 A • S » • A * SO 10 ' 1 ° 0 O3, kN/m

2 •о - . ВМЕ Сakna mintavétel) о • Marcali minták ь a Nagyradai minták о д Konszolidált minta a tf

3 alatt • A Konszolidálatlan minta gyors gyors terheles terhelés \VK.aS02S2\ 3. ábra. A nyírószilárdság változása a legkisebb főfeszültség és a hézagtényezö függvényében Рис. 3. Измение устойчивости на сдвиг в зависимости от наименьшей главной напряженности и коэффициента пористости Fig. 3. Variation of the shearing strength as a function of the lowest principal stress and of void ratio Fig. 3. La variation de la résistance au cisaillement en fonction de la tension principale minimale et du coefficient de vides közel párhuzamosan felvett nyírási síkú kísérleteknél a kis kohézió (c= 7-14 kN/m

2) mellett kapott viszonylag nagy belső súrlódási szög értékek (Ф= 19-28°) a tőzegszálak egymásba való kapaszkodása, vagyis a tőzegek szerkezete miatt fellépő ellenállással magyarázhatók. Meg kell azonban jegyezni, hogy tapasztalataink szerint a közvetlen nyírókísérleteknél - a mindössze 0,02 m vastag minta hengerből történő „kifaragása" során - sokkal nagyobb a „zavarás", szerkezetváltozás mértéke, mint a triaxiális mintáknál; a rendszer zárt jellege, továbbá a pórusvíznyomás mérése sem biztosítható a vizsgálat során. Ez nyilván az eredmények megbízhatóságában is jelentkezik. 2. A nyírószilárdság helyszíni vizsgálata A tőzegek vizsgálatával foglalkozó külföldi kutatások eredményeinek megismerése céljából szervezett külföldi tanulmányútjaink (Szovjetunió, Finnország, Svédország, Bulgária) tapasztalatai, valamint a nemzetközi szakirodalom alapján a töltések alatti szerves talajok nyírószilárdságának meghatározására a legjobban a szárnyas nyírószonda alkalmas, és azt is használják - eredményesen - a legtöbb esetben a tervezéshez szükséges szilárdsági alapadatok megadására. Az elmúlt évek során egy viszonylag egyszerűen kezelhető szárnyas nyírószondát fejlesztett ki a Geotechnikai Tanszék. A szonda mind a tervezés, mind az építésellenőrzés céljára jól alkalmazható, amit a korábbi évek tapasztalatai is megerősítettek (Kabai-Lazányi 1978, 1982). A szárnyas szondák alkalmazása a rostos tőzegben, illetve tőzegszálas, puha, laza és telített anyagokban, iszapokban nehézkes. A szonda benyomásakor a szárnyak maguk előtt tolják a tőzegszálakat, erősen megzavarják a vizsgált tartományt; a szonda forgatásakor