Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)

2. füzet - Mészáros Lajos-Farkas József-Kabai Imre-Kovács Gábor: Tőzeges altalajok geotechnikai paramétereinek vizsgálata

264 Mészáros L., Farkas J., Kabai I. és Kovács G. 2.1. Víztartalom és a nedves, illetve száraz térfogatsűrűség összefüggése Egy szerves, tőzeges talaj valószínűen várható viselkedésének megítéléséhez is a három különböző halmazállapotú alkotórész arányának az ismeretére vagy az ezekkel összefüggő fizikai jellemzőkre van szükség. Vizsgálataink során azt találtuk, hogy a víztartalom és a száraz térfogatsűrűség (g

d) között elég szoros kapcsolat van, amint azt az 5. ábra is szemlélteti. Ennek alapján megállapítható, hogy a kicsiny g

d értékek tartományában viszonylag csekély g

d változás is nagy víztartalom-ingadozásokat eredményez (Morczkowski 1978). 5. ábra. A száraz térfogaisűrűség és a víztartalom kapcsolata Рис. 5. Связь между сухой объемной плотностью и влагосодержанием Fig. 5. Relation between the dry volume density and water content Fig. 5. Rapport entre la densité volumétrique sèche et la teneur en eau Az 5. à bra eredménye alapján g

n és g

d értékek közötti összefüggés is teljesen nyilvánvaló. Ezt a kapcsolatot nem csupán a teljesség kedvéért dolgoztuk fel a 6. ábrán, hanem azért, mert ennek az összefüggésnek a birtokában az izotópos mérésből meghatározott nedves térfogatsűrűség (g

n) ismeretében - labormérés nélkül - már a terepen megbízható pontossággal megállapítható a vizsgált tőzeg száraz térfogatsűrűsége. Megjegyezzük, hogy a részletes feldolgozás során az ábrákon felrakott pontok mellé felírtuk az anyagsűrűségi értékeket is (qJ és ebből kitűnt, hogy a q

s változása csak igen kis mértékben befolyásolja ezt a függvénykapcsolatot (Mioduszevski-Wiacek-Kosecki, 1968). Ezért úgy véljük, hogy hatása a gyakorlati számításoknál el is hanyagolható. A Q

d és w értékek szórásvizsgálatának az eredményét a 7. ábra mutatja, és a függvénykapcsolatot a _ í * = (1) egyenlet adja meg, ahol Л = 0,98 korrelációs tényező adódott.