Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)

2. füzet - Mészáros Lajos-Farkas József-Kabai Imre-Kovács Gábor: Tőzeges altalajok geotechnikai paramétereinek vizsgálata

262 Mészáros L., Farkas J., Kabai I. és Kovács G. 3. ábra. Nedves térfogatsűrüség változása Рис. 3. Изменение объемной плотности влажного состояния Fig. 3. Variation of the wet volume density Fig. 3. Variation de la densité volumétrique humide nagyon ritkán kerül sor a vizsgálatára, és a gyakorlati számításoknál legtöbbször a jól ismert átlagértékeket alkalmazzák. A szervesanyag-tartalmat először az MSZ 14.043/9. sz. szabványnak megfelelően nedves kémiai roncsolással próbáltuk meghatározni, azonban kiderült, hogy ez a módszer a nagy szervesanyag-tartalom esetében nem alkalmazható. Egyrészt azért nem, mert a színérzékelésen alapuló kiértékelést az oldat fekete alapszíne lehetetlenné teszi, másrészt pedig azért sem, mert a vizsgálatnak igen nagy a reagens-igénye és költsége. A továbbiakban ezért a szervesanyag-tartalom meghatározását a tömegállandóságig kiszárított minták 600 °C hőmérsékleten történő izzításával végeztük el, a CaC0

3 tartalom értékével korrigálva. Az izzítási veszteségre meghatározott értékekkel kapcsolatban a következőket kell megjegyezni. A derivatográfiás vizsgálatok kimutatták, hogy a tőzeg szervesanyaga általában csak akkor ég el teljesen, ha 10 °C/perc felfűtési sebességnél az 1000 °C hőmérsékletet 100 percig vagy efelett tartják. A szerves anyag bomlása ugyan már 200 °C körüli hőmérsékleten megindul, de egyes bomlástermékek visszamaradnak a rendszerben és új szerves vegyületek keletkezését segítik elő. Ezek később újra bomlanak, de már magasabb hőfokon. Az alacsony fokon szenesedett, alig bomlott növényi eredetű szerves anyagok bomlása 400 °C körüli hőmérsékleten általában befejeződik, de a jobban szenesedett alkotók bomlása még 600 °C-on felül is folytatódik. Ha viszont figyelembe vesszük, hogy 600 és 1000 °C között már egyes ásványi alkotók is elbomlanak - és a szervesanyag-tartalom valódi értékét meghamisítják -, úgy a 600 °C-on kapott értékek sorát az esetleges mérési hibáktól eltekintve elfogadhatónak ítéljük a tőzeg szervesanyag-tartalmának jellemzésére (Bidló 1983).