Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)

2. füzet - Mészáros Lajos-Farkas József-Kabai Imre-Kovács Gábor: Tőzeges altalajok geotechnikai paramétereinek vizsgálata

Tőzeges altalajok geoteehnikai paramétereinek vizsgálata 259 tapasztalatokra, amelyeket a korábbi építéseknél szereztek. Az empírián alapuló tervezésnek és építési gyakorlatnak azután szükségszerűen az a következménye, hogy a döntésekben a szubjektivitás a kívánatosnál nagyobb szerepet játszik, és ennek minden esetben komoly többletköltség-vonzatai lehetnek. Sikeres építkezés esetén a szükségesnél nagyobb mértékű túlméretezés miatt, kudarc esetén pedig a gátromlás során bekövetkező károk, majd ezek helyreállítási munkái miatt. Ennek az állapotnak a tarthatatlansága világszerte csak az utóbbi évtizedek során, mintegy fél évszázada érett be, éspedig nemcsak a vízépítés területén, hanem általánosan valamennyi építéssel kapcsolatban (Pilot 1978, Morareszkul 1979). A hazai körülmények is sürgősen megoldandó feladattá tették a hazai szerves, tőzeges, puha talajok építéstechnikai szempontból fontos tulajdonságainak a megismerését, ezeknek a gyakorlatban való felhasználását, vagyis a gazdaságosabb, de ugyanakkor biztonságos építési mód alkalmazását. A kutatási munka 1982-ben kezdődött azzal a célkitűzéssel, hogy útmutató készüljön a gyenge teherbírású, szerves, tőzeges altalajok feltárására, a helyszíni és laboratóriumi vizsgálatok végrehajtására, továbbá e talajokon történő földgátak tervezésére, kivitelezésére és az építés művezetésére, tekintettel az üzemeltetés körülményeire is. Első lépésként azokat a geotechnikában már alkalmazott fizikai jellemzőket vizsgáltuk, amelyek szükségesek a gyenge teherbírású, szerves, tőzeges altalaj építéstechnikai jellemzésére, alapul szolgálnak egy megbízható méretezési eljárás és osztályozási rendszer kidolgozásához. (Kezdi 1975, Dömsödi 1977). Ezek a paraméterek a következők: - a természetes állapot víztartalma. w[tömeg %]; - nedves és száraz térfogatsürüség, q„, jJMg/tn

1]; - anyagsűrűség, @

s[Mg/m

3]; - izzítási veszteség (szervesanyag-tartalom), („[tömeg %]; - fázisos összetétel, s - v - 1 [térf. %]; - hézagtényező, e\ hamutartalom, ^[tömeg %]; - kémhatás, pH; - vízáteresztő-képességi együttható, £[m/s]; - nyírószilárdság, ill. nyírószilárdsági paraméterek t

s, ill. с— ч>\ - összenyomódási modulus, M[kN/m

2]. A helyszíni munkák és vizsgálatok szervesen kapcsolódtak a Kis-Balaton védőrendszer I. ütemének és egy-két dombvidéki tározó földgátjának kivitelezési munkáihoz egyrészt azért, hogy a kutatási eredményeket mielőbb hasznosítani lehessen, másrészt azért, hogy a különböző munkahelyeken vizsgált, különböző összetételű és szerkezetű tőzeges talajok építési tulajdonságait össze lehessen hasonlítani. A helyszíni vizsgálatok során: radioizotópos méréssel határoztuk meg a nedves térfogatsürűséget (g„. Mg/m

3); - szárnyas szondával a nyírószilárdságot (Kabai Lazányi 1978) (r„ N/m

2); - Menard-szondával a vizáteresztő-képességi együtthatót (k, m s); - tárcsás próbaterheléssel az összenyomódási modulust (M, N/m

2); - inklinométeres méréssel a töltésterhelés hatására jelentkező oldalkitérését, és - saját fejlesztésű süllyedésmérőkkel a töltésterhelés hatására jelentkező altalaj összenyomódásokat. 6'