Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)

2. füzet - Gábri Mihály: Az afrikai sivatagosodás és a vízgazdálkodási tervezés

Vízügyi Közlemények, LXV1I. évfolyam 1985. évi 2. füzet AZ AFRIKAI SIVATAGOSODÁS ÉS A VÍZGAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS GÁBRI MIHÁLY

1 Afrika egyes területein az 1984 folyamán már katasztrofálissá vált éhínség arra hívja fel á tervezőt, hogy annak okait s azok öszefüggéseit jobban megismerje, és a vízgazdálkodási rendszerek további tervezése során azokat szükség esetén még nagyobb mértékben vegye figyelembe. A különböző nemzetközi és hazai szervek egybevágó adatai szerint 1984-ben Maliban 2,5 millió, Csádban 3,5 millió, Etiópiában 5,5-6 millió ember éhezett, s a felsorolás nem teljes. Afrikában 1985-re mintegy 27 országban az éhínség mintegy 12 millió embert fenyeget. Csak az éhínség sújtotta területen élők minimális ellátására 4,0 • I0

6 kg élelmiszer pótlására lenne szükség az 1984. évi 3,0 • 10

6 kg helyett. Az éhínség ily nagymértékű fokozódásának több oka van. Egyik a nagy népszaporulat. A földkerekség mai mintegy 4,7 milliárdnyi lakossága 2000-re várhatóan 6,0 milliárd lesz. Ha ehhez figyelembe vészük, hogy az 1,7%-os szaporodási világátlaggal szemben az afrikai szaporodás 2,9%, akkor mindent meg kell tennünk ahhoz, hogy a mezőgazdasági többlettermelést szolgáló tervek minden szükséges körülményt figyelembe vegyenek. A másik ok, hogy több mint 600 millió ember arid területen él. A terjedő terméktelen homok a sivatagosodás - 80 millió embernek a táplálékát elpusztítja. Afrikában az utolsó 50 évben a Szaharától délre mintegy 650 000 km

2 művelhető terület vált sivataggá. A harmadik ok pedig a szárazság, amely az utolsó évtizedekben egyes arid területeken igen nagymértékű és hosszan tartó volt. A szárazság elleni küzdelemben nagy szerepet játszott az „Egyesült Nemzetek Környezeti Munkaterve" (UNEP) nevű szerveret által Nairobiban 1977-ben az afrikai sivatagosodás tárgyában összehívott tanácskozás (UNCOD). 1. A sivatagosodás okai Sivatagnak nevezik általában az olyan területeket, ahol gyér, vagy egyáltalán hiányzik a növényzet, rendkívül alacsony, vagy hiányzik a csapadék, az állatvilág szegényes. 4 sivataggá válás a talaj leromlásának, a természeti kincsek tönkretételének és a szárazig terjedésének a folyamata előzőleg termékeny területen. A száraz (arid) és félszáraz (szemi-arid) területeket az évi csapadékösszeg és az évi tényleges párolgás mennyiségének arányával jellemzik (Berkofsky 1983). Az egyik legismertebb osztályozást Thornthwaite (1948) készítette: 1 Gáhri Mihály oki. mérnök, a Vízügyi Tervező Vállalat (VÍZITF.RV. Budapest) főtechnológusa. A kézirat érkezett: 19K5. I. К