Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)
2. füzet - Somlyódy László: A szennyezőanyagok terjedésének meghatározása vízfolyásokban
A szennyezőanyagok terjedésének meghatározása vízfolyásokban 199 a parti bevezetés megoldásához. Mint az ábrából látható, a szennyezés 80 m-re történő bevitele a vízfolyásba a legnagyobb koncentrációkat jelentősen csökkenti, és adott esetben a költségesebb sodorvonal-bevezetés megvalósítása elkerülhető. A 8. ábra a koncentráció keresztirányú változását tünteti fel a három telepítési módra (a (6b), (13) és (14) egyenletek alapján) két keresztszelvényre: x = 13,5 km, egyik csóva sem tölti még ki a teljes medret; és x= 54 km, a sodorvonal-bevezetés esetében a csóva széle már elérte mindkét partvonalat. A c ma x értékek a folyó közepén, illetve a part mentén adódnak, míg az y 0 — 80 m bevezetés esetében a legnagyobb koncentráció helye fokozatosan tolódik el az áramlás irányában az ^ o = 80m koordinátájú pontból a part felé. Megjegyezzük, hogy a biológiai lebomlás koncentrációváltozásra gyakorolt hatásának figyelembevétele első közelítésként a (6), (13) és (14) egyenletek megoldásainak к = exp szorzótényezővel történő korrigálásával lehetséges, amelyben x/v x a „levonulási" idő, k* pedig az elsőrendű kinetikával jellemzett lebomlás sebessége [s1]. Ez a korrekció azonban nem változtat az elkeveredèsi folyamat jellegén, és így a szennyvízbevezetések telepítési megfontolá5.2. Szennyezőanyag-hullám levonulása két dimenzióban Tekintsük ismét az előző példában bemutatott Duna jellegű folyót, amelyet a / = 0 időpillanatban, az x = 0 helyen, a sodorvonalban G= 1400 kg szennyezőanyag ér lökésszerűen. Az előző példa alapadataihoz kiegészítésként szükséges a D* hosszirányú diszperziós tényező számítása, amelynek értéke a (36) egyenlet szerint 1 m 2s ~ 1 a (37), és (38) összefüggések alapján pedig a 2,8-5,6 tartományban változik. Átlagként Dj = 3raV' vehető fel. A szennyezés felhő szélessége (22), megegyezik a csóva szélességével. A felhő tehát a 6. ábranak megfelelően a forrás alatt 27 km-rel éri el a partéleket: a (16) egyenlet ezen a szakaszon alkalmazható а с (t, x, y) koncentrációeloszlás meghatározására. Az л: = 27 km keresztszelvényt a felhő középpontja t = x/v x= 54 000 s elteltével éri el, és a legnagyobb koncentráció G 1400 , _ , í'max = = 77Ï = 1 .05 gm 4тzht(D*D*) 1' 2 4я • 4 • 54 000(3 • 0 • 08) 1/ 2 amely (G megválasztása következtében) megegyezik a permanens szennyezés ugyanez keresztszelvényhez tartozó í~ ma x értékével (6. ábra). A lökésszerű terhelés esetében természetesen a c~ ma x-hoz közeli koncentrációk csak igen rövid időtartamig fordulnak elő. Az időben állandósult szennyezéshez viszonyítva másik eltérés az, hogy most с т та х(;с) változása l/.r-szel arányos. így például x=13,5 km esetében f ma x=2,l gm" 3; lényegesen nagyobb, mint a 6. ábrán feltüntetett feladatnál. A B F felhő szélesség .v menti változása megegyezik ő c s alakulásával (7. ábra, sodorvonal-bevezetés). A felhő L F hossza a (21) és (22) egyenleteknek megfelelően a B F szélességnek közelítően hatszorosa, azaz a partélek elérésénél L F = 2400 m.
