Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Vízminőségi komponenscsoportok minősítésének új lehetősége 139 l.o. II. о Ússz. oldott só (g/m

3) I 1 I 1 I 1 I 1 I III. о. IV. о. I ' I ' I ' I 1 I 1 I 1 I 1 I 0 WO 200 300 400 500 SSO 620 680 740 800 880 960 W40 11201200 Ossz. keménység (nk°) I 1 I 1 I ' I ' I 1 I 1 I 1 I 1 I 1 I ' I 0 4 8 12 16 20 22 24 26 28 30 32 34 36 38 40 S0

4- ion (g/m

3) I ' I 1 I ' I 1 I 1 I 1 I 1 I 1 I ' I ' ' I 1 I M ' I ' I 0 30 60 SO 120 150 170 ISO 210 230 250 260 270 280 290 300 3\ С Гion (g/m ) I 1 I 1 I 1 I 1 I 1 I 1 I 1 1 ' I ' I 1 I 1 I ' I 1 M I ' I

— 0 40 80 120 160 200 220 240 260 280 300 320 340 360 380 400 Na % 1 ' I I 1 I 1 I ' I 1 I 1 I T I I I I I I I I I I I

— 0 7 14 21 28 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 2. ábra. Az ásványi jellemzők csoportjába tartozó komponensek osztályközei Рис. 2. Интервалы компонентов группы минеральных составляющих Fig. 2. Class-intervals of the components of mineral particles BUd 2. Klassenabstände der unter die Mineralcharak 1er istiken gehörenden Komponentem Ca - ion (g/m

3) 1 I 1 I 1 ! ' í ' I 1 I ' I Ч ' I I I 1 I I 1 I 0 30 60 90 120 ISO 160 170 180 190 200 220 240 260 200 300 Mg

+-ion (g/m

3) 1 I I I I 1 I 1 I 1 I 1 M I 1 I 1 I 1 1 I I 1 I M 1 I I I— 0 10 20 30 40 SO 60 70 80 90 100 120 140 160 180 200 Osztály közök szamjelzese: 1. 2. 3. 4. S. 6. 7. 8. 9. ют 12.13.14 15.16.17.18.19. 20. I №850)60

1 21.2223.24.25.26.27.mm bet jelképező nagyobb sorszámú osztályközbe sorolni. Ennek figyelembevételével történt a pH érték „skála" megalkotása. Az együttes eloszlásgörbe megszerkesztéséhez ki kell számítani az egyes osztályközökbe tartozó vizsgálati eredmények relatív gyakoriságát. (Ennek számításánál az összes elemszám a komponenscsoportba tartozó egyes jellemzőkre végzett vizsgálatok számának összege.) Példaként bemutatjuk (I. táblázat) a Tisza Szolnok felett a 335,4 fkm-nél levő szelvényében az oxigénháztartáshoz tartozó jellemző értékek gyakoriságát. A komponenscsoport minősítése a táblázat utolsó oszlopában található összegzett százalékos relatív gyakoriságok segítségével történhet. Az eredményt a 4. ábrán szemléltetjük. AI. táblázat adatai alapján értékelhetjük, hogy az egyes komponensek az osztályhatárokon belül hol helyezkedtek el, mely osztályközben legnagyobb a gyakoriságuk. A hagyományos minősítéstől eltérően a 4. ábra és az I. táblázat alapján a Tisza adott szelvényének oxigénháztartására vonatkozóan a következő megállapításokat tehetjük: - az összes jellemző értékeinek 71,2%-a az I., 28,4%-a a II. és 0,4%-a a III. osztály tartományába esik, a IV. osztályban nincs értékünk; - az eloszlásgörbén jól látható, hogy a II. osztályon belül az értékek többsége a II.