Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)
1. füzet - Bruhács Jenő: A nemzetközi vízjog kodifikációja
Vízügyi Közlemények, LXVIl. évfolyam 1985. évi 1. füzet A NEMZETKÖZI VÍZJOG KODIFIKÁCIÓJA DR. BRUHÁCS JÁNOS 1 A nemzetközi vízügyi viszonyokat, a nemzetközi folyók nem hajózási célú hasznosításából és kártételek elleni védelemből keletkező államközi kapcsolatokat közel 400 nemzetközi szerződés szabályozza. E vízügyi szerződéseknek, mint az államok jogait és kötelezettségeit meghatározó nemzetközi jogforrásoknak a szerepe, jelentősége vitathatatlanul kiemelkedő. A nemzetközi jog tudományát - a vízügyi szerződések vizsgálatán túl - mindig foglalkoztatta az, hogy az univerzális nemzetközi jog magába foglal-e a nemzetközi vízügyi viszonyokat rendező általános elveket is. Az igenlő válasz további problémákat vet fel: az államközi gyakorlat alapján milyen elvek állapíthatók meg, mi a jogi természetük, miért és mennyiben használhatók fel a nemzetközi vízügyi gyakorlatban, mennyiben minősíthetők specifikus normáknak. A nemzetközi vízjog általános elveivel kapcsolatos hosszú dialógus fordulópontja volt az, amikor az ENSZ Közgyűlése (1970. dec. 8-án elfogadott 2669/XXVI/ sz. határozat) megbízta a Nemzetközi Jogi Bizottságot (NJB) „A nemzetközi folyó nem hajózási célú hasznosításának joga" kodifikálásával, mely jogterületet - az egyszerűség kedvéért - nemzetközi vízjognak nevezzük. A kodifikáció - általánosan elfogadott jelentése szerint - a nemzetközi szokásjog nemzetközi szerződésbe, ún. kodifikációs egyezménybe foglalását jelenti (Ustor 1965, Bokorné 1976). A Közgyűlés, mint a nemzetközi közösséget reprezentáló szerv, tehát kifejezetten elismerte azt, hogy az államoknak a nemzetközi vízügyi gyakorlatban követett magatartása nemzetközi szokásjogot hozott létre. A nemzetközi vízjog kodifikációja már 1959-ben szerepelt a Közgyűlés napirendjén, de akkor a tagállamok többsége a kérdést nem tartotta kodifikációra érettnek, ezért felkérte a főtitkárt a szükséges dokumentáció elkészítésére. Önként adódó kérdés az, hogy alig több mint tíz év alatt milyen tényezők változtatták meg a Közgyűlés többségének véleményét. Ide sorolhatjuk pl. a nemzetközi jellegű vízügyi problémák gyakoriságának és súlyának meredek növekedését, a nemzetközi szervezetek széles körű tevékenységének hatásait, a nemzetközi vízügyi gyakorlat feltárásában elért eredményeket. Nem hanyagolható el az sem, hogy a Finnország által beterjesztett javaslat nem függött össze - mint a korábbi bolíviai előterjesztés - semmiféle nemzetközi vízügyi vitával. A nemzetközi jog tudománya is jelentős impulzust adott a kodifikáció megindításához. ' Dr. Bruliács János jogász, az állam- és jogtudomány kandidátusa, a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Államtudományi Tanszékének docense.
