Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)

1. füzet - Pálfai Imre: Az 1983. évi aszály Magyarországon

Az 1983. évi aszály Magyarországon 107 5,01-7,00 közötti, mérsékelten aszályosnak tekinthetjük, s aszályról csupán ott nem beszélhetünk, ahol az aszályossági index értéke 5,0-nál kisebb, bár az ide tartozó területek is - néhány alföldi góc kivételével - szárazabbak és melegebbek voltak az átlagosnál. Végeredményben azt mondhatjuk, hogy az 1983. évi aszály hazánk mezőgazdaságilag művelt területének kb. 90%-át érintette, súlyos aszály azonban a müveit területnek „csak" kb. Уз-án alakult ki. Az aszályossági index megyei átlagaiból (IV. táblázat) az derül ki, hogy az aszály legjobban Szolnok megyét sújtotta, ezt követően - kb. egyforma mértékben Bács-Kiskun, Pest és Csongrád megyéket. Békés és Hajdú-Bihar megye már kevésbé volt aszályos. A fölsorolt hat alföldi megyét két dunántúli megye, Fejér és Győr-Sopron követi a sorban. Az aszályossági index országos átlaga 5,96. A száraz és meleg időjárás következtében a talajvíz szintje a tavaszi tetőzést követően a Tiszántúlon a szokásosnál erőteljesebben süllyedt. így a nyár folyamán e tájegységeknek már csak kisebb részén találunk az átlagosnál jóval magasabb vízállást. A Duna-Tisza közén az átlagtól való negatív eltérések a nyár végére általában még nagyobbak lettek (4. és 9. ábra). Ebben a térségben - az itteni homoktalajok gyenge víztartóképessége folytán - az aszály még súlyosabb következményekkel járt, mint a hasonló aszályosságú tiszántúli térségekben. 8. ábra. Az aszályossági index értékeinek (A) területi eloszlása Рис. 8. Распределение по территории значений индекса засушливости (А) Fig. 8. Areal distribution of the values of the drought index (A) Figure 8. La répartition territoriale des valeures de /' indice (A) de la sécheresse