Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)

1. füzet - Pálfai Imre: Az 1983. évi aszály Magyarországon

Az 1983. évi aszály Magyarországon 103 3. ábra. A talaj nedvességtartalmának változása Рис. 3. Изменение влажности почвы Fig. 3. Change of the moisture fondent of the soil Figure 3. La variation de la teneur en humidité du sol % hátralévő részében (október-december hó) az ország egész területén rendkívüli szárazság volt, de ez az időszak az 1983. évi terméseredményeket már érthetően nem befolyásolta. Az 1983. április-augusztusi öt hónap június kivételével nagyon száraz és meleg volt. Az őthavi csapadékösszeg a Dunántúl és az Alföld jó részén 100-160 ww-rel (kisebb alföldi körzetekben még többel) maradt el a sokévi átlagtól. A havi csapadékok (3) összefüggés szerint súlyozott összegének, vagyis az aszályossági index P

2 tagjának a területi eloszlásán (6. ábra) látható, hogy az eloszlás - helyi hatásokra kialakuló nyári záporok következtében nagyon szeszélyes, a legszárazabb zónák (P

2< 200 mm) azonban elég jól kitűnnek. Ezek: az Alföld középső és egyes déli részei, a Nógrád-medence, a Kisalföld és a Dunántúlnak az Alföldhöz csatlakozó, a Balaton déli vidékéig húzódó részei. Az ország peremvidékein a csapadékellátottság viszonylag kedvezőbb volt. Az április-augusztusi középhőmérséklet (t) területi eloszlásáról tájékoztató 7. ábrán az Alföld középső és déli tájainak határozottan magasabb hőmérséklete domborodik ki. Az 1982. októberétol 1983. augusztusáig terjedő 11 hónapos időszak csapadék- és hőmérsékleti viszonyait együttesen az (1) összefüggés szerint számított aszályossági index (A) fejezi ki. Ennek területi eloszlása (8. ábra) azt mutatja, hogy a legnagyobb aszály az Alföld középső és déli vidékein alakult ki.