Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)
2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
312 Dr. Dezsény Zoltán 1. A vízgyűjtőről készült talajpusztulási térképezés áttekintése A vízgyűjtőt érintő talajpusztulási folyamatok térképezése már 1952-től Mattyasovszky irányításával megindult. A felmérés célja az ország domb- és hegyvidéki területein M = 1:75 ООО-es talajpusztulási térképek elkészítése volt. A talajpusztulás fokozatainak térképszerű ábrázolásánál a termőréteg pusztulását vették alapul, amelyet %-ban fejeztek ki, egy ugyanolyan genetikai típusú, nem erodált (tehát 100%-nak vett) talajprofillal összehasonlítva (talajkémiai és fizikai vizsgálatok alátámasztásával), (Duck 1960, Mattyasovszky 1962). A térképezés lényegében a felvételezés időpontjáig bekövetkezett talajpusztulási viszonyok rögzítése volt. Hasonló helyzetfelvételezésen alapuló talajpusztulási térkép készült, az egész országra kiterjedően 1:500 000-es méretarányban ( Stefanovits 1977). Az 1970-cs évek idején Málé (1974) kezdett el kutatásokat egy erózióveszély térképezési rendszer kialakítására, amely azonban abbamaradt. A kutatásaink ennek a munkának a tapasztalatai alapján indultak meg 1976-ban. Vizsgálataink célja a talajpusztulási folyamatok tényezőinek térképszerű ábrázolása, továbbá e tényezők együttes értékelésével az erózió mértékét előrejelző térképek elkészítése. E térképek megszerkesztéséhez az eróziós folyamatok tényezőinek ismerete, valamint a rájuk vonatkozó adat- és térképanyag szükséges. Ez a térképezési rendszer elsősorban abból a szempontból jelent előrelépést az eróziókutatásokban, hogy a jelenlegi állapot (a különböző mértékben erodált területek feltüntetése) mellett választ kíván adni olyan kérdésekre is, amelyeknek ismerete a korszerű talajvédelem módszereinek kidolgozása számára nélkülözhetetlenek. 2. A térképezés rendszere Arra törekedtünk, hogy a talajpusztulás olyan tényezőit és az egyes tényezőkre olyan paramétereket tüntessünk fel, illetve „építsünk be", amelyek pontosan és jól jellemzik az erózióhoz vezető folyamatok összetevőit. Az áttekinthetőség érdekében figyelembe vettük, hogy a regionális tervezés céljaira legalkalmasabb1:100 000-es méretarányhoz igazodjon a térkép információanyagának részletessége. így például, annak ellenére, hogy a domborzati viszonyokat a lejtőszög, a lejtők hossza, mérete, alakja, kitettsége együttesen jellemzi, csak a lejtőkategóriák kerültek feltüntetésre. Végül az egyes tényező csoportokon belül csak azokat ábrázoltuk, amelyek térben és időben kevésbé, vagy nem változnak. 3. A veszély fokozatainak térképezése A Balaton vízgyűjtőjére szerkesztett eróziót kiváltó és az azt befolyásoló tényezők térképsorozatán a következő tényezőket vettük figyelembe (1. ábra): - Az erózióveszély egyesített indexe, a csapadék intenzitási és gyakorisági indexei (Bacsó 1964) I. táblázat; - Lejtő kategóriák (Erődi 1974); -A termőhelyi adottságokat meghatározó talajtani tényezők (főként az eróziót
