Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Vízügyi Közlemények, LXV1. évfolyam 1984. évi 2. füzet A LEHETSÉGES ERÓZIÓ TÉRKÉPEZÉSE ÉS AZ ERÓZIÓVESZÉLY VIZSGÁLATA DR. DEZSÉNY ZOLTÁN

1 A vízgyűjtők befogadóinak vízminőség-védelme hosszútávú, folyamatos feladat. A Balaton - mint kiemelt fontosságú vízgazdálkodási és mezőgazdasági, valamint üdülőterület - vízgyűjtőjének és a tó vízminőségének problémái igen élesen vetődnek fel (Jolánkai 1976, Jolánkai-Straten-Herodek 1979, Dezsény 1980). Ismert tény, hogy a tó vízgyűjtőjén (5180 km

2) jelentős belterjes szőlő- és gyümölcstermelés, valamint szántóföldi növénytermelés folyik. Az is szembeötlő, hogy a vízgyűjtőterület természetföldrajzi adottságai rendkívül változatosak (a lápterülettől a karsztplatóig), több földrajzi és ökológiai szempontból is elkülöníthető kistáj, ill. körzet található (Lóczy 1913, Szilárd 1967). Hazai szakirodalom alapján ismert tény, hogy a Balaton vízminőségét a pontszerű és diffúz szennyeződések egyaránt befolyásolják (Jolánkai 1976, Jolánkai-Straten-Herodek 1979). A területen folyó mezőgazdálkodás, amely helyenként igen intenzív - a nem megfelelő talajvédelem miatt veszélyforrás - a tó vizébe kerülő hordalék és tápanyag terhelések miatt. A vízgyűjtő természetföldrajzi változatossága tükröződik a kialakuló talajpusztulási folyamatok mértékében, kiterjedésében és az eróziós formák megjelenésében is (Salamin 1982). A vízgyűjtő talajpusztulási folyamatai ellen csak a folyamatokat kialakító tényezők megismerésével és térbeli lehatárolásának ismeretében tudunk védekezni. A hosszútávú regionális fejlesztési és meliorációs tervekhez szükséges felmérni azokat az erózió által veszélyeztetett területeket, amelyek a természeti tényezők miatt sorolhatók ebbe a kategóriába. Ez ideig a talajpusztulási térképek a lepusztulás mértékét, tehát a térképezés idejéig bekövetkezett talajpusztulást, annak fokozatait tüntették fel (

Mattyasovszky 1962, Várallyay-Dezsény 1979). Az erózióveszélyt feltüntető térképek a ható tényezők ismeretében - azok súlyozásával - a térbeli elhelyezkedést és a veszély mértékét mutatják be (Duck 1960, Máté 1974, Várallyay-Dezsény 1979). A Balaton vízgyűjtőjére elkészített térképsorozaton belül a Balaton keleti medencéjére vonatkozó térképek kicsinyített vázlatát mutatjuk be az 1.-4. ábránfDezsény 1980). A tájegységen belül részvízgyűjtő mintaterületet (Örvényesi-séd, ill. a Tetves-patak) választottunk ki, amelyekre vonatkozó adatokat összehasonlítottuk a térképen feltüntetett tényezőkkel. 1 Dr. Dezsény Zoltán oki. agrármérnök a Zala Megyei Növényvédő és Agrokémiai Állomás (Zalaegerszeg) 'ejlesztési csoportjának fejlesztő mérnöke.