Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)
1. füzet - Jolánkai Géza: A Zala foszfor-hossz-szelvény vizsgálata
A Zala foszfor-hossz-szelvény vizsgálata 95 ahol к - a vízhozamméréssel nem rendelkező, de vízmintázott kisebb befolyó vizek száma. A fenti mért és számított (becsült) értékek alapján számítottuk az egyes szakaszokon bekövetkező anyagáram veszteséget: Ту = 7^ + X T B i+ T D- T A. [g/s] (4) Ezt az értéket a szakasz hosszával osztva kaptuk a r e f = I [g s1 km1], (5) az egységnyi távolságon bekövetkező fajlagos veszteségi értéket, mely már az egyes szakaszok között összehasonlításra ad alkalmat. A táblázatok utolsó előtti oszlopában a számított veszteséget ( 7^) százalékos arányban vetítettük a szakaszon beérkező összes anyagáramra a T v ö = 100 * r [%] (6) ^F 2—t 'üi^ jD kifejezés segítségével. Ez az érték azt mutatja, hogy az összes beérkező anyagáramnak az adott szakaszon hány százaléka vész el (ülepedik ki, épül be, bomlik le vagy alakul át). Végül az utolsó oszlopban az utóbbi mérőszámot is egységnyi hosszúságra vetítettük ( T v öm %/km) és ez az érték azt mutatja, hogy egy kilométernyi szakaszon a belépő összes anyagáram hány százaléka vész el. A számítás módszeréhez két megjegyzést kell fűzni: - A mérési hibákon (és az átlagolásból származó vélhető hibákon) túl maga a számítás is csak becslés, mert valójában egy-egy anyagmérleg egyenletben két ismeretlen van, az egyik a nem mért oldalirányú hozzáfolyás c D koncentráció értéke, a másik pedig maga a veszteség T v, melynek kiszámítására törekszünk. Ez gyakorlatilag kiküszöbölhetetlen hibaforrás. - Miután a veszteség (kiülepedés, lebomlás stb.) nyilvánvalóan nemcsak az anyagáramtól, hanem a szennyezőanyag koncentráció értékétől függ, így a kapott veszteség értékekkel való lineáris extrapolálás helytelen. Ez a hiba reakció kinetikai modell alkalmazásával kiküszöbölhető és erre később még visszatérünk. 2.1. Az összesfoszfor-vizsgálat eredményei Az I. táblázatbó\ megállapítható, hogy a legnagyobb fajlagos veszteség (amint ez várható) a legnagyobb szennyezettségü szakaszokon (Egerszeg-Alibánfa és ZalaapátiFenékpuszta) következik be. Ez utóbbi szakasz kiemelkedően magas veszteség értéke annak tudható be, hogy az Egyesített-övcsatorna lebegő szálas szervesanyaghoz kötött és magas (a torkolatnál megjelenő összes terhelésnél is magasabb) terhelése nagyrészben és szinte azonnal kiülepszik. Miután átemelés az övcsatornából csak szakaszosan és időszakosan történik, ezért ez a veszteségi érték amúgy sem tekinthető mérvadónak. Az első szakasz magas fajlagos veszteségi értékei után az Alibánfa-Zalabér szakaszon gyakorlatilag nincs veszteség. (Ez azonban a feltételezés szerint mérési hibát takar, vagy más lehetséges feltételezés szerint a vízhozam és így az anyagáram egy része itt a kavics
