Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)
4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
Vízügyi Közlemények, LXV1. évfolyam 1984. évi 4. füzet HIDROLÓGIAI ELŐREJELZŐ MODELLEK ÁLLOMÁSKÓDOLÓ RENDSZERE DR. HARKÁNYI KORNÉL 1 Hidrológiai előrejelző modellek kidolgozásához és működésük ellenőrzéséhez elegendő egyszerre csak néhány (két vagy három) vízmérceállomás adatainak felhasználása. Az előrejelzések operatív végrehajtása elágazó folyórendszerek esetén sokkal bonyolultabb feladat. Az előrejelzésben részt vevő állomások száma és egymáshoz viszonyított helyzete szükségessé teszi, hogy az operatív előrejelzés számítógéppel történő elvégzéséhez egy speciális kódrendszer adja meg az egyes folyók állomásainak egymáshoz kapcsolódását, a számítás sorrendjét. Az Országos Vízjelző Szolgálatnál e célból kidolgozott kódrendszer teljesen független minden más, a vízügyi gyakorlatban eddig alkalmazott vagy kidolgozott kódolási rendszerektől, és segítségével az előrejelzésben, ill. a paraméterbecslésben részt vevő vízmérceállomások olyan kódszámokat kapnak, melyek alapján a számítógépi program automatikusan össze tudja állítani az állomáshálózatot. A kódok alapján a program határozza meg a számítási sorrendet mind a hozzáfolyás nélküli, mind pedig a hozzáfolyásos szakaszokon. Az állomáskódból lehet következtetni arra, hogy az egyes állomások hol helyezkednek el, mely állomások a követő, melyek a megelőző állomások. A kódrendszer felépítését az 1. ábrán jól lehet követni. A kódok 1 és 9 közötti számjegyekből (tehát nulla nem lehet) álló, maximum négyjegyű számok. (Ez utóbbi megkötésre azért volt szükség, mert az M08X személyi számítógépen - melyre a programokat készítettük - a legnagyobb ábrázolható egész szám 32 767.) így maximum 6561 állomás lehet egy rendszerben. A főfolyón, alulról felfelé, az állomások sorra l-től max. 9-ig egyjegyű számokat kapnak (pl. a 3-as kódszám a befogadó folyón alulról a 3. állomást jelöli). A mellékfolyón vagy mellékfolyókon a kódszám első számjegye azt mutatja meg, hogy az illető állomás hányadik állomás a torkolattól számítva, alulról felfelé (l-től 9-ig), a többi számjegyből álló szám pedig azt adja meg, hogy melyik kódszámú állomás felett ömlik be a szçban forgó állomás folyója a befogadóba. (Pl. a 23-as kódszám a befogadó folyón a 3-as kódszámú állomás felett betorkolló mellékfolyó torkolattól számító 2. állomását jelöli. A 122-es kódszám a főfolyó 2-es kódszámú állomása felett betorkolló mellékfolyó 2., azaz 22 kódszámú állomás felett betorkolló újabb mellékfolyón az első állomást jelenti és így tovább.) Az egyes kódszámok az alábbi információkat tartalmazzák: - A kódszámok számjegyeinek a száma megadja, hogy „hányadrendű" folyón helyezkedik el az illető állomás. (Pl. egyjegyű kódszám a befogadó főfolyót, a kétjegyű a másodrendű, a 3, ill. 4 jegyű a harmad-, ill. negyedrendű mellékfolyót jelent.) Természetesen lehet pl. a Tisza elsőrendű, a Szamos, Bodrog, Maros stb. másodrendű, a Hernád 1 Dr. Harkányi Kornél oki. mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (VITUKI, Budapest) Vízrajzi Intézetének tudományos munkatársa.
