Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)
4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
620 Hirling György L P Bp,S z, vagy tf PBpS z = a + b • HVT D T+c • POT?J 150 0 + d • POT^J 1 0oo + + e • POT?öo - 2000 + f ' POT^óoo - 2000 + g ' POT®5oo - 2000 + h ' Cffl T + i ' ^ni T + +j • CPv T+k- rPv T + l- CÍ?íí,v + m- rfijl,y + n - C? T+o- T? T+p • Cftï, v +v + + IV + V T 1 s ' 7lv + v> ahol L - a lefolyás [km 3]; H - a maximális vízállás [m]; III - március; IV - április; V május; P - Pozsony; Bp - Budapest; Sz - Szeged; D - Duna; T - Tisza; HVT - a III. 1-én, vagy IV. 1-én mért hóadatok alapján az indexben jelzett vízgyűjtő teljes területének hóban tárolt vízkészlete [km 3]; POT - a III. 1-én mért hóadatok alapján az indexben jelzett vízgyűjtő másik indexben jelzett magassági szintek közötti részének hóban tárolt vízkészlete [km 3]; С - az indexben jelzett hónap vagy hónapok várható csapadékösszege [mm]; T - az indexben jelzett hónapban, vagy hónapok összegében várható pozitív hőösszeg [°C • d]. A Duna pozsonyi, budapesti és a Tisza szegedi szelvényére III. 1-én, vagy IV. 1-én készített lefolyás és max. vízállás előrejelzés egyenleteiben, az aktuális indexszel jelzett hónapban, a tagok állandó szorzóit, az egyenletekkel meghatározott hidrológiai elemek szórásait, a hidrometeorológiai elemek középértékeit, anomáliáit, és az egyenletek egyes tagjai középértékkel számolt abszolút értékeinek %-ban kifejezett részarányait a III., IV., V., VI., táblázatokban tüntettük fel. A táblázatok tartalmazzák a tavaszi hónapokban a Duna és a Tisza fő szelvényeiben (Pozsony, Budapest, Szeged) várható lefolyás és maximális vízállás III. 1-én és IV. 1-én készíthető előrejelzéseinek maximális és minimális információkra alkalmazott egyenleteit. A legmegbízhatóbb lefolyás és maximális vízállás előrejelzések akkor készülhetnek, amikor a minden évben rendszeresen meghatározott télvégi teljes, vagy potenciális hóvízkészletek mellett megbízható tavaszi csapadék és hőmérsékleti előrejelzésekkel is rendelkezünk. Magyarország területére, vagyis a Tisza vízgyűjtőjére rendszeresen rendelkezésre állnak magyar évszakos, hónapos és szovjet egyhónapos hosszútávú meteorológiai előrejelzések, amelyek elvi lehetőséget nyújtanak megbízható hidrológiai előrejelzések készítésére. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy mindkét meteorológiai elem egyidejű, jó előrejelzése az esetek mintegy 20%-ában fordul elő. A Duna felső szakaszára, Bajorország és Ausztria területére, hosszútávú meteorológiai előrejelzések jelenleg nem állnak rendelkezésre. A pozsonyi és budapesti szelvényre érvényes hidrológiai előrejelzéseket a minimális információra alkalmazott egyenletekkel, vagy a sokéves középértékek előrejelzett értékként való felhasználásával végezhetjük el. Az előrejelzési egyenletek nem túl hosszú hidrometeorológiai adatsorok (1965-67től 1982-ig) felhasználásával a többváltozós lineáris regresszió módszerével készültek. Szükségesnek látszik hangsúlyozni, hogy a jövőben az évek múlásával további hidrometeorológiai adatok állnak rendelkezésre, az idősor hosszabbodik. Hosszabb idősorok birtokában a jelenleginél pontosabb előrejelzési egyenleteket lehet kidolgozni.
