Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)
4. füzet - Gorzó György-Kiss Gábor: A balatoni 1982. évi trofitásemelkedés okai
A balatoni 1982. évi trofitásemeikedés okai 601 VI. láblázai Л denitrilikálók sejtszáma Mintavételi VII 19. VIII. 02. VIII. 30. IX. 13. IX. 27. X. 11. Mintavételi VII 19. VIII. 02. VIII. 30. IX. 13. hely sejtszám (i/g] 3. 10" I0 7 10 6 10 6 I0 5 I0 4 8. 10 7 I0 6 10" 10 7 10 5 10 4 17. 10 8 I0 7 10 8 10 7 10 6 I0 5 16. 10 8 10 8 10 7 I0 7 10 6 !0 5 A magas sejtszámok feltehetően erős denitrifikációt eredményeztek. A N0 3-N csökkenésének szerepe lehetett a relatív N-limit kialakulásában, hiszen a keletkező N 2 a nem N-autotróf algák számára hozzáférhetetlen, ugyanakkor felvehető N-t jelentett az N 2-t jól fixáló Anabaenopsisnak. Az ammonifikáló baktériumok sejtszáma 1979 és 1981 között a Siófoki-medence (3. mvh) üledékében két, a Keszthelyiben (16. mvh) egy nagyságrenddel nőtt. Az 1981-ben mért maximális sejtszám 10 7/g (3. mvh), illetve 10 8/g (16. mvh). A Siófoki-medence üledékében a tavaszi és őszi, a Keszthelyiben a nyári és őszi maximumok fordultak elő. 1982-ben a Siófoki-medencében a maximum a III. és а IX. hónapban jelentkezett 10 6/g, illetve 10 5/g értékkel. A Keszthelyi-medencében а VIII. és а IX. hónapban mértük a maximumot, 10 7/g értékeket. Mindkét medence üledékében a maximumok a korábbi években mért legnagyobb értékek alatt maradtak egy nagyságrenddel. Feltehetően a kisebb sejtszám kisebb ammonifikációs aktivitást jelentett, azaz kevesebb ammónia keletkezett. A sejtszám és áz aktivitás csökkenése és időbeli eltolódása szintén hozzájárulhatott az oldott N hiány, a relatív N-limit kialakulásához. Az N-ciklusban bekövetkezett változásoknak az N-limit kialakulása mellett szerepe van a víz öntisztulóképességének csökkenésében is. Egyes fekál indikátor baktériumok, bekapcsolódva a megváltozott N-ciklusba (denitrifikálás, ammonifikálás, N-fixálás) jó túlélési lehetőséget kapnak. Ez azt eredményezi, hogy a külső fekál jellegű szennyezések sokkal látványosabban és sokkal hosszabb időn keresztül mérhetők. A tó trofitásában és az N-ciklusban bekövetkezett változásoknak higiénés kihatásával is számolni kell. 7. Összefoglalás Az Anabaenopsis raciborskii Wolosz. cianobaktérium, 1982-ben a Balatonban jelentős trofitásemelkedést okozott. A négy medence (siófoki, szemesi, szigligeti és keszthelyi) trofitása, az a-klorofill, az algabiomassza és az összalgaszám alapján közel kétszeresére emelkedett. A Siófoki-medence mezo-eutróffá, a szemesi eutróffá, a szigligeti eu-politróffá, és a keszthelyi helyenként politróffá vált. A Siófoki-medence 1982-ben a 10 évvel ezelőtti Keszthelyi-medencéhez vált hasonlóvá. Az Anabaenopsis megjelenésében, a maximumok kialakulásában és a lepusztulásban egy Ny-K és egy tóközép-part irányú késést figyelhettünk meg. A vízvirágzás az egész víztérre kiterjedt, kisfokú rétegződés csak a Keszthelyi-medencében volt. Az Anabaenopsis fonalai 80-100 ц-osak és egy heterocisztások voltak. Heterociszta nélküli (fenékminták), vagy hosszú (150 ц feletti) két heterocisztás fonalak csak ritkán fordultak elő. A lepusztulást jelző sporulált fonala-
