Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)

4. füzet - Gorzó György-Kiss Gábor: A balatoni 1982. évi trofitásemelkedés okai

598 Gorzó Gy. és Kiss G. IV. láblázal A limitáló faktor az oldott N/P alapján Mintavételi hely 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 3. P P P P N-P N-P N-P P (NbP N 8. P P P P N-P N N-P P (NbP N 9. P P (NbP P N N N-P P (NbP N 12. P P P N-P N N N-P P (NbP N 13. P N-P N P N-P N N N (N)-P (N)-P N 16. (NbP N Domináns alga Apha. Anab. (13-16)(12-16) Apha. Anab. (12-16) (8-16) Apha. (3-16) An.r. (3-16) Apha. (3-16) An.r. (3-16) Az összeállítás során főként a nyári és őszi adatokat vettük figyelembe; a zárójelben lévő N adatok a nagyon rövid idejű limitet jelzik. Apha. = Aphanizomenon. Anab. = Anabaena. An.r. = Anabaenopsis Az N limitáló hatása hozzávetőleg megállapítható az 1973-tól rendelkezésünkre álló oldott N és P adatsorokból (IV. táblázat). E szerint 1976-ig az N-fixáló cianobaktériumok csak a Keszthelyi-medencében jelentkezhettek tömegesen ( 1973-ban és 1976-ban az Aphanizomenon, 1974-ben az Anabaena). A cianobaktériumok okozta vízvirágzás 1977től az egész tóra kiterjedt, az 1980-as év kivételével (1977-ben Anabaena, 1978-ban és 1981-ban Aphanizomenon, 1979-ben és 1982-ben Anabaenopsis). Megjegyezzük, hogy az Aphanizomenonnak a nem heterocisztás (nem N-autotróf) fonalai is jelentkezhetnek tömegesen (1981 és 1982). 6. Bakteriológiai kísérőjelenségek A trofitás fokának medencénkénti és időbeli változása és a membránon számolt összbaktériumszám közötti összefüggést (Oláh 1973, G. Tóth 1982) a különböző táptalajokon mért csíraszámok is mutatják (Gorzó 1979, 1982). Az Anabaenopsis által okozott vízvirágzással egy időben a húspeptonos-agaron növő (20 és 37 °C) aerob baktériumok csíraszáma (6. ábra) a tóközepi mintavételi helyek közül a Szigligeti-medencében megközelítette, a Keszthelyi-medencében pedig meghaladta az előírt határértékeket (20 °C-on 1000/cm

3, 37 °C-on 500/cm

3). A parti sávban az erősebb külső szennyeződés miatt, rendszerint határérték feletti csíraszámokat mértünk. A vízminőség higiéniás megítélése szempontjából szintén fontos clostridiumszám (7. ábra) mind a négy medencében határérték feletti (10/40 cm

3) volt. Különösen kedvezőtlen helyzet alakult ki a Szigligeti- (VIII-X. hó között), illetve a Keszthelyimedencében (VI-X. hó között). Az elmondottak egyértelműen bizonyítják, hogy a külső szennyeződéstől függetlenül a cianobaktériumok által termelt szervesanyagok hatására higiénés szempontból is kedvezőtlen vízminőség alakulhat ki. A N-t fixáló Anabaenopsis felfutásával egy időben, ugrásszerűen megnőtt egy, a N-t kötni képes, enterobaktérium, a Klebsiella mennyisége. 1980-ban a 16 mintavételi hely-