Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)

4. füzet - Gorzó György-Kiss Gábor: A balatoni 1982. évi trofitásemelkedés okai

594 Gorzó Gy. és Kiss G. A sötétben tartott spórás fonalak megtartötták eredeti spórás formájukat, a hetero­cisztások két-három nap után sporuláltak. (3. ábra). Az NH 3-N-t tartalmazó tenyésze­tek a kontrollhoz hasonlóan gyorsan, az N0 3-N-t tartalmazók viszonylag lassan pusz­tultak le. Feltételezhető, hogy az Anabaenopsis az oxigénhiányos tenyészetekben (10-15% О 2) a N0 3-ot elektronakceptorként hasznosítja. A szerves N-t tartalmazó tenyészetekben kismértékű biomassza-növekedést mértünk, ami az Anabaenopsis fakul­tatív heterotrófiájára utal. Az eredetileg heterocisztás fonalak gyorsan (2 d), a spórások lassan (4 d) képeztek maximális biomasszát. A biomassza növekedését főként a fonal­hossz növekedése eredményezte. A fonalszám csak ritkán nőtt, ugyanakkor a fonalátmé­rő gyakran csökkent. 3.2. A foszfor és az egyes nyomelemek hatása A Siófoki- és a Keszthelyi-medencéből (3., 16. mvh) származó heterocisztás Anabae­nopsis fonalakat tartalmazó Balaton-vízhez P-t (0,1 g/m 3P) adtunk (4. ábra). A kont­rollhoz képest kisfokú biomassza-növekedést (4 d után) csak a Siófoki-medencéből származó vízben tapasztaltunk, ugyanezt a Keszthelyi-medencéből származó vízben 7 d elteltével sem figyeltük meg. A mérések egyben azt is bizonyítják, hogy az Anabaenopsis fonalai jelentős mennyiségű foszfort tartalékolnak intracellulárisan. KeSzthe /ш -medence 4. ábra. Az Anabaenopsis biomassza változása P hatásá­16. merőhely ra Рис. 4. Изменение биомассы Анабенопсиса под дей­ствием Р Fig. 4. Change of Anabaenopsis biomass due to P Bild 4. Änderung der Anabaenopsis-Biomasse infolge P­Einwirkung 7 пар

Next

/
Oldalképek
Tartalom