Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)

4. füzet - Gorzó György-Kiss Gábor: A balatoni 1982. évi trofitásemelkedés okai

592 Gorzó Gy. és Kiss G. 13,63 g/m

3. A biomassza legnagyobb növekedését (27 g/m

3) a VIII. hónap elején, a legnagyobb csökkenést (25 g/m

3) a VIII. hónap végén mértük. A VIII. 9-én vett rétegmintákban a %-os a-klorofilltartalom - feltehetően az átlátszóság csökkenése miatt - a fenék felé növekszik (felszín: 0,4%, 1 m: 0,4%, 2 m: 0,51%, fenék: 0,54%). A 0,54%-os klorofilltartalom esetében már 210 mg/m

3-es a-klorofillt mértünk. Ez az érték jól megközelíti a parti sávban (13. mvh) mért maximumot. A maximumokkal egy időben az Anabaenopsis dominanciája magas (90%). A heterocisztás fonalak a VIII. hónap közepén már sporuláltak. A spórásodás a parti sávban (13. és 15. mvh) és a tóközépen (16. mvh) fenékközeiben időben korábban történt meg. A maximumok idején vett fenékmintákban a fonalak 8-10%-a már spórás volt. Az Anabaenopsis a Keszthelyi-medencében is a Lyngbya limnetica Lemm. (max. biom.: 12,9 g/m

3) után jelentős biomasszát produkáló Aphanizomenon flos-aquae Ralfs, (max. biom.: 15,1 g/m

3) heterociszta nélküli fonalait váltotta fel. Lepusztulása után kis biomasszával Oscillatoria spp. (max. biom.: 6,0 g/m

3), majd főként zöldalgák (max. biom.: 1,2 g/m

3), illetve a fenékközeiben fotoszintetizáló baktériumok (Rhodospirillum) jelentkeztek. Az időpontok alapján úgy tűnik, hogy 1982-ben a Balatonban az Anabaenopsis okozta vízvirágzás a 16. és 15. mvh-ról (II. táblázat) indult ki. Egy hét múlva (VI. 29.) már Balatongyörök (12. mvh), három hét elteltével (VII. 19.) pedig Szigliget (17. mvh), Balatonszemes (8. mvh) és Tihany (5. mvh) térségében is dominált. 2.2. Az Anabaenopsis raciborskii régebbi megjelenése Az Anabaenopsis 1982 előtti időben, 1978-ban, csak a Keszthelyi-medencében jelentkezett. 1979-ben is először ebben a térségben fordult elő és csak időben késve találtuk meg a tó egészében, lényegesen kisebb maximumokkal mint 1982-ben. Figyelembe véve, hogy az Anabaenopsis 1982-ben is a Keszthelyi-medencében jelent meg legelőször, feltételezhető, hogy a VI. hónap közepén és végén jelentkező 3-4 napos 11 °B erősségű szél kismértékben szerepet játszott Ny-K irányú terjedésében. 3. A szaporodás dinamikája Az ismertetett legnagyobb biomassza-növekedés, valamint az ebből számolt biomassza kétszereződési idő (nem generációs idő) azt bizonyítják, hogy az egyes medencékben a biomassza növekedése csak kismértékben eltérő. A szaporodást korlátozó tápanyag meghatározására a hidrobiológiában elterjedt módszert választottuk. A természetes fitoplankton - jelen esetben 95%-ban Anabaenopsis - biomasszájának növekedését vizsgáltuk különféle tápanyagok (N-formák, P, nyomelemek) hozzáadása után fényben, illetve sötétben 24 °C-on. 3.1. Az N-formák hasznosítása A Keszthelyi-medencéből (16. mvh) származó heterocisztás vagy spórás Anabaenopsis fonalakat tartalmazó vízhez (biomassza: 37 g/m

3) párhuzamban NH

3-t, N0

3-ot és peptont adtunk (N=15 g/m

3). Kontrollként az Anabaenopsis feltehetően N

2-t fixáló Balaton-vizes tenyészeteit használtuk. Fényben a heterocisztás fonalak nem spórásodtak, a spórások viszont két nap elteltével heterocisztásokká alakultak (2. ábra).