Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)

4. füzet - Kontur István: A negatív binomiális eloszlás paraméterbecslése és alkalmazása az előrejelzésben

548 Kontur István Az eredményeket a 4. ábrán rajzoltuk meg. Látható, hogy az első négy értékre (0, 1, 2, 3) P

k értéke nulla. Különben a negatív binomiális eloszlás jellegzetesen árhullámképet ad. A felfutó szakaszban nincs inflexió, ami természetesen adódik abból, hogy a kezdetén a válaszfüggvény nulla ordinátákat tartalmaz. Ez a késleltetés - holtidő - a természetben gyakran jelentkezik és ún. rögtönhatású rendszerekről csak ritkán beszélhetünk. Ennek a késleltetésnek a szükséges felvételére többen felhívták a figyelmet (,Szigyártó 1965, Kontur 1975, 1976). rk 0,120,11 -• 0,10 0,09-0,06 0,07 0,06 - 0,0S 0,04 0,03 0,020,01 4 0,4 \VKat429

1 4 S в 9 6 7 8 9 10 II 12 13 14 IS 16 к 10 II 12 13 14 IS 16 17 18 19 20 к+п 4. ábra. A Pj értékének változása Рис. 4. Изменение значения Р

4 Fig. 4. Change in the value ofP

k Bild 4. Veränderung des Wertes von P

t Mint azt Szigyártó (1965) a K-lV-es csatornán végzett mérései igazolták, a leggyorsabb vízhozamváltozási hullám a lökéshullám sebességével halad: fo = (gmk. ahol g - a nehézségi gyorsulás és m

k - a középmélység. Ebből a legrövidebb átvonulási idő to L (16) (17) ahol L az átáramlási szakasz, a két mérési szelvény közötti távolság. Bár a fenti megfontolással szemben lehetnek fenntartásaink, az minden esetre bizonyos, hogy bármilyen két szelvény között vizsgálva a hatás terjedését az nem következhet be végtelen sebességgel, így egy minimális átvonulási idővel - holtidővel - késleltetéssel mindenképpen számolnunk kell. A gyakorlati esetek során sokszor ez a holtidő már csak a mérés és a műszerek pontatlansága miatt sem dönthető el, mint ahogy azt a kísérleteiben különös körültekintéséről ismert Szigyártó (1965) is elismeri: „több esetben a műszer