Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)
4. füzet - Mekis Éva-Szöllősi-Nagy András: Numerikus sztochasztikus csapadék-előrejelző modell - folyamatos lefolyás-előrejelzés időelőnyének növeléséhez
Numerikus sztochasztikus csapadék-előrejelző modell... 537 A következőkben kísérletet tettünk arra, hogy a - sztochasztikus részmodell dimenziójának növelésével (V. modell), - a tározási tényező értékének növelésével (VI. modell), - a determinisztikus részmodell dimenziójának növelésével (VII. modell), az eredményeket megjavítsuk. A II. táblázatból látható, hogy az elsőként alkalmazott paraméterek adták a legjobb eredményeket. A Il/a. determinisztikus és a IV/b. egyesített determinisztikus sztochasztikus csapadék/lefolyás modell eredményei a 11. ábrán láthatók. II. ábra. A mért és a csapadékból elörejelzett vízhozamidősorok Рис. 11. Сравнение гидрографов ; измеренного и предсказанного с использованием прогнозирования осадков Fig. 11. Comprarison of measured and forecasted discharges (forecasted discharges calculated from precipitation) Bild 11. Vergleich der gemessenen und der vom vor her gesagten Niederschlag geschätzten Durchflußzeitreihe Az első 4 sor a lefolyási tényező (<p) előrejelzésre kifejtett hatását vizsgálja. Az előrejelzés és mérés eltéréseinek négyzetösszegéből kitűnik, hogy a lefolyási tényező csökkentésével a determinisztikus modell eredményei romlottak, viszont a sztochasztikussal kibővített rész eredményei ugrásszerűen megjavultak. Ez azt mutatja, hogy a sztochasztikus részmodell képes a csapadék-előrejelzés pontatlanságát kompenzálni a hibaidősorok segítségével. Tehát a nagy lefolyási tényező esetén adódott legjobb eredményt (azaz a legkisebb eltérést a mért és .elörejelzett értékek között) a sztochasztikus részmodell még jelentősen megjavította, ha csökkentettük a lefolyási tényezőt, azaz a bemeneti csapadékidősor hatását. A hivatkozott ábrákból is jól kitűnik, hogy az egyesített determinisztikus-sztochasztikus modell sztochasztikus komponense valóban kompenzálja a 12 óra időelőnyű csapadék-előrejelzés hibáit. 4. Összefoglalás és következtetések A csapadék sokféle légköri tevékenység eredményeként jöhet létre. A dolgozat áttekintette a légkör azon makro- és mezostruktúráit, amelyek eredményeként csapadék keletkezhet. Az ismertetett csapadék-előrejelző módszer egy új, a Kálmán-szűrő elméletén alapuló statisztikai módszer. Az eljárás jellegét tekintve sztochasztikus, melyben az időjárási változók dinamikája lineáris differenciaegyenlettel van figyelembe véve. A modell diszkrét idejű autoregresszív modell, melyben a változók közötti kapcsolatot keresztregressziós tagok fejezik ki. A modell változói a következők voltak: potenciálisan kihullható vízmennyiség, dinamikus telítési hiány, vertikális szélsebesség és a megelőző csapadék idősora. A modell a rendelkezésre álló meteorológiai adatok közül azokat használta fel, melyek a legszorosabb kapcsolatot mutatták a csapadékkal. A rendszer ismeretlen paramétereinek, a zajstatisztikáknak becslésére és az elörejelzett csapadék meghatározására adaptív rekurzív becslési eljárást alkalmaztunk, amely a rekurzivitás miatt alkalmas on-line felhasználásra. A modellt a Körösök vízgyűjtőjére alkalmaztuk. Az elörejelzett csapadékot bemenő változóként tekintettük egy - a diszkrét lineáris kaszkádmodellen alapuló csapadék/lefolyás modellhez. m' r' . \уК.в44? 5\ OLCM-mel elirejeheli egyesített determinisztikus - sztochasztikus modellel e/Srejelzett
