Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)

1. füzet - Baross Károly-Kornisné Akantisz Zsuzsanna: Folyószabályozás kettős mederátvágással a Rába papóci szakaszán

Folyószabályozás kettős átvágással a Rába pápóci szakaszán 51 - bal part: vezetőmű és partbiztosítás építése az 59,920-59,250 fkm szelvények között; vezetőmű építés az 59,540-59,906 fkm szelvények között; - mederátvágás: 58,900- 59,200 fkm szelvények között (alsó átvágás); 59,240-59,570 fkm szelvények között (középső átvágás); 59,620-59,800 fkm szelvények között (felső átvágás). A szabályozási művek magassága Q = 80 m

3/s szabályozási vízhozamnoz tartozó felszíngörbe magasságának felelt meg. A kiviteli tervek elkészülte után még 1979-ben elkezdtük az új meder kialakítását. A térségben jelentkező kavicsigények kielégítése érdekében, a megrendeléses kavicskotrások összpontosításával a szokásos vezérárok kialakítása helyett az új meder teljes szelvényben történő kotrását végeztük el. A kotrás során a leendő átvágások két végén 50-50 m hosszú földdugót hagytunk, nehogy a folyó idő előtt az új mederbe terelődjön. A középső mederátvágásnál a rossz anyagminőség miatt a teljes szelvényű kotrás csak részben történt meg. Az alsó mederátvágás helyéről 17 000 m

3, a középső mederátvágás helyéről 13 000 m

3, a felső mederátvágás helyéről 3200 m

3 kavics került ki. A mederátmetszések kikotrása után 1979 novemberében kezdtük meg a rendezési munkákat. Az alsó mederátvágásnál elvégeztük a rézsű kialakítását és a homorú part védelmére 0,30 m vastag kőszórást építettünk. A középső mederátvágásnak a ki nem kotort részén, amely magasparton haladt, először a humuszréteget kellett eltávolítani, azután kezdődhetett meg a vezérárok kialakítása. A vezérárok fenékszélessége 10,0 m, a rézsű hajlása 1 : 1 volt. A partvédelmet a teljes szelvénnyel kialakított szakaszon kőszórás, a vezérárkos kialakításnál a szabályozási vonalon készített beásott kődepónia biztosította. A depónia 3 m

3/m kő felhasználásával készült. A felső mederátvágásnál ugyancsak kőszórást építettünk a homorú part biztosítására. A levonult heves árhullámok a felső mderátvágásnál a földdugókat átszakították és már 1979 év végére a folyó részben az új mederbe terelődött. 1980 elején megkezdtük a mederátvágások megnyitását. Elsőként az alsó átvágás alsó, majd felső földdugóját távolítottuk el, majd a középső átvágásnál végeztük el ezt ugyanilyen sorrendben. Egyidejűleg megkezdtük a régi meder elzárását az 59,620-59,570 fkm szelvények között. Az elzárást a régi meder jobb partjánál, az előre deponált vízépítési terméskő felhasználásával egy nap alatt építettük meg. Az elzárás elkészülte után a kedvezően alakuló mederviszonyok miatt az építési munkákat 1980. májusában felfüggesztettük és októberben kezdtük újra. A közbenső időszakban a levonult árhullámok mederalakító hatása következtében a tervezett bal parti felső vezetőmű helyén kavicszátony alakult ki, így a vezetőmű megépítése szükségtelenné vált. Ugyancsak nem kellett mederelzárást építeni az alsó mederátvágás felső végénél a bal parton, mivel a régi medret a folyó csaknem teljesen feltöltötte. A tervezett elzárás helyett partbiztosítás épült. A pápóci nagykanyar rendezése során 58 000 m

3 földmunkát végeztünk el és 4000 m

3 követ építettünk be. A mederrendezés költsége mintegy 4,0 millió Ft volt. A viszonylag alacsony költséget részben az eredményezte, hogy a megrendeléses kavic§kotrások koncentrálásával a mederátvágásokat minimális költség felhasználásával tudtuk elvégezni, másrészt a kedvező vonalvezetés következtében az előre betervezett szabályozási művek jelentős részének megépítése szükségtelenné vált.