Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)
3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
Vízügyi Közlemények, LXVI. évfolyam HOZZÁSZÓLÁS 1984. évi 3. füzet Dr. Kovács György: Az árvizek előfordulási valószínűsége számításának kérdései című cikkéhez (Megjelent a Vízügyi Közlemények 1983. évi 3. füzetének 317-342. oldalán) DR. REIMANN JÓZSEF 1 Kovács György cikkében összefoglaló jellegű áttekintést adott az árvizek előfordulási valószínűségének számításával kapcsolatos problémákról, módszerekről és eredményekről. Különös részletességgel elemezte az árvizekkel kapcsolatos valószínűségelméleti és matematikai statisztikai eljárásokat, megállapítván, hogy a statisztikai módszerek alkalmazása ma már általánosan elfogadott és e módszerek jogosultsága kétségbevonhatatlan. Említette, hogy a korábbi évtizedekben élénk viták folytak arra vonatkozólag, hogy vajon az árvizek kialakulásának genetikai elemzése, vagy a statisztikai módszerek alkalmazása célszerűbb-e az árvizek viselkedésének jobb megismerése szempontjából. Ezek a viták azonban mesterkéltek, nem valódi probléma körül folytak. Minél jobban ismerjük és figyelembe vesszük az árvizek kialakulásának genetikai, fizikai körülményeit, annál jobb matematikai modelleket és módszereket tudunk kidolgozni az árvizek viselkedésének statisztikai elemzésére. Egy folyó vízállásának alakulása sok véletlen tényezőtől függ, ún. sztochasztikus folyamat. Ha a folyó vízállását éves szakaszokra bontva vizsgáljuk, nem találunk ennek a folyamatnak két egyforma realizációját. Ugyanez a helyzet természetesen a vízhozammal is. Ilyenkor egy folyó vízjárásában mutatkozó törvényszerűségek sztochasztikus jellegűek, statisztikai törvényszerűségek. Ezek a statisztikai törvényszerűségek éppen a genetikai körülmények fő tendenciáit tükrözik viszsza. Ebben a cikkben szereplő probléma néhány matematikai vonatkozásával kívánok foglalkozni és különösen néhány olyan kérdést tisztázni, ami a további kutatási feladatok kitűzéséhez feltétlenül szükségesnek mutatkozik. 1. Az árvizekkel kapcsolatos valószínűségi változók megválasztása Valamely folyó vízállása - mint már a bevezetőben említettük - sztochasztikus folyamat, amelynek matematikai jellemzése túlságosan bonyolult feladat. A gyakorlatban általában meg szokás elégedni az árvizek néhány fontos jellemzőjének - néhány valószínűségi változó eloszlásának - vizsgálatával. A kutatás eredményessége nagymértékben függ attól, hogy milyen valószínűségi változókat választunk elemzésünk tárgyául. Az alábbiakban erről szeretnék kifejteni néhány gondolatot. A legtöbb vízfolyással kapcsolatban általában napi mérések állnak rendelkezésünkre - kivételes esetektől eltekintve. Nevezzük a napi vízállás adatok sorozatát ábrázoló görbét hidrográfnak. Válaszszuk с szintnek adott folyó adott vízmércéjén azt a szintet, amelynél a folyó kilép a szokásos medréből, azaz az elsőfokú árvízvédelmi készültségi szintet. Cikkünkben fogad1 Dr. Reimann József oki. matematikus, a műszaki tudományok doktora, a Budapesti Műszaki Egyetem (BME, Budapest) Építőmérnöki Kar Matematikai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára.