Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)
3. füzet - Ralovich Béla-Tóthné Jeges Sára-Kaurek Róbert-Braun György: A Balaton-víz néhány bakteriológiai, biológiai és kémiai paraméterének számítógépes analízise
448 Ralovich В., Tóthné Jeges S., Kaurek R. és Braun Gy. III . táblázat A Balaton-víz rendezett és forgatott faktorstruktúrája Változók I. Faktor II. Faktor III. Faktor IV. Faktor V. Faktor VI. Faktor Klorofill-a 0,884 KOI SC r Ossz-P 0,884 0,751 BOI 5 0,659 -0,319 0,493 0,274 Telepszám 37 °C 0,911 Coliform szám 0,311 0,557 Clostridium szám 0,384 0,523 Összes oldott só -0,718 -0,316 Oldott 0 2 -0,411 0,690 Telepszám 20 °C 0,282 0,579 NOJ 0,892 Össz-N 0,604 -0,251 0,653 Hco0,804 Reaktív PO; " " 0,373 0,624 NH; 0,863 pH -0,300 -0,505 -0,571 Vízhőmérséklet 0,431 -0,450 0,483 Mintavételi hely -0,388 -0,353 -0,327 Az egyes faktorok befolyása 3,538 2,162 1,974 1,761 1,688 1,622 koncentráció vonatkozásában pedig az értékek alig maradnak el az 5%-os szinthez tartozó kritikus F értéktől. A variancia analízis eredményei egyértelműen igazolják feltevésünket, hogy a Balaton hossztengelye mentén minőségi differenciák vannak, amelyek, eredményeink alapján úgy tűnik, nemcsak bakteriológiai és biológiai különbségeket takarnak, hanem kémiai eltéréseket is jelentenek. Az említett különbségek első megközelítésben nem értelmezhetők a nagyobb beépítettséggel és a fürdőzők nagyobb számával, mivel ez nem igazolható a nyugati medence és az attól keletebbre lévő területek vonatkozásában, így marad az a lehetőség, hogy a nyugati medencébe több, nagyobb volumenű és szennyezettebb felszíni víz kerül, továbbá itt a legalacsonyabb a csatornázottsági arány, vagyis viszonylagosan nagyobb lehet a felszín alatti víz terheltsége is. Elvégeztük az adatok faktoranalízisét is. Ugyanis kíváncsiak voltunk, hogy lehet-e ezzel a módszerrel olyan rejtett összefüggést is megállapítani, melyre a korábbiakban nem derült fény, vagy több információhoz juthatunk-e, mint a korreláció és regressziószámítás segítségével. Itt is az egyszerű korrelációs mátrixból indultunk ki, de a változókat egyenrangúaknak tekintettük, azaz egyik sem volt függő, vagy független. Az V. táblázat adatai alapján megállapítható, hogy a változók hat faktorba (nyalábba) tartoznak. Az egyes faktorokon belül a változók biztosan összefüggésben állnak egymással, de a különböző faktorok bizonyos mértékig egymástól függetlenek is lehetnek. A táblázat oszlopaiban az egyes változók és a faktor közötti korrelációs koefficiens
