Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)

3. füzet - Gábri Mihály: Nigéria, Afrika óriása, a vízügyi export tükrében

Vízügyi Közlemények, LXVI. évfolyam 1984. évi 3. füzet NIGÉRIA, AFRIKA ÓRIÁSA, A VÍZÜGYI EXPORT TÜKRÉBEN GÁBRI MIHÁLY

1 Észak-Nigériát a Szahara déli szegélyét alkotó Szahel-zóna határolja, amely többezer kilométer hosszúságban a tengerparttól az arab sivatagig húzódik. Lakói a kőkorszakban vadászok voltak. Ezek helyét i. e. 2000 körül a gabonatermesztéshez értő népek foglalták el. A jelentős Nok-kultúra (i. e. 1000 - i. u. 200) kezdetén már vas szerszámokat használtak. A távoli országokat összekötő szaharai kereskedelmi utak mentén ma is virágzó városok fejlődtek ki, mint pl. Timbuktu, vagy déli leágazásaiknál a nigériai Kano, Katsina stb. A Niger folyótól délnyugatra eső nigériai területeken történelmileg jelentős az erős királyságot kialakító Ife-kultúra (i. u. 1200 körül), majd pedig a Benin-kultúra (i. u. 1400-ig), mely a portugál megszállásig tartott, de szellemében, művészi bronz szobraiban, fafaragásaiban ma is él. A mai Nigéria potenciálisan (mezőgazdaság, természeti kincsek, ipar, társadalmi szerkezet, szellemi színvonal stb.) fekete Afrika egyik leggazdagabb országa. 80-90 milliónyi lakossága a földrész népességének egy negyedét teszi ki. Területe tízszer akkora, mint Magyarországé. A világ egyik legjelentősebb olajtermelő állama. A népesség kb. 250 törzsre oszlik, melyeket ugyanúgy mint pl. a soknemzetiségű Indiát, ma is a britektől hátrahagyott egységes, szigorú adminisztráció és a hivatalos angol nyelv tartja össze. A mozlim vallású északon a legfőbb népcsoportok: a Bagdad környékéről származó földműves hauszák, akik városállamaikat Magyarországgal egy időben állapították, a Szenegál folyó völgyéből származó állattenyésztő fulániak. Délkeleten a legnagyobb népcsoport az ibo, délnyugaton a joruba. A lakosság 47%-a mozlim. A déliek a portugál hatás eredményeként főleg keresztények (37%). Az ország súlyosan szenvedett a rabszolgakereskedelemtől. A 17. század elejétől 150 éven át évente mintegy 100 000 embert hurcoltak el innen. Mungo kapitány, a portugál felfedező 1805-ben a Niger forrásától a nigériai Busso városáig hajózott le. 1820-ban jutottak először fehér fölfedezők északról délre a folyó hátán a Niger deltájáig. A kinint 1854-ben alkalmazták először malária ellen, s ez időpontig e területet a fehér emberek sírjának nevezték. A 18. század elejétől tevékeny brit befolyás 1861-ben alapította Lagosban az első gyarmatot, 1912-ben alkották meg Dél- és Észak-Nigéria Protektorátusát, s ekkor alakult ki Nigéria mai formája. 1960-ban nyerte el teljes függetlenségét és 1963-ban vált hausza-fuláni vezetéssel szövetségi köztársasággá. A törzsek közötti véres villongások csökkentésére a szövetséges katonai kormányzat 12 államra osztotta fel az országot. 1967-ben a keleti Szabad Biafrai Köztársaság kikiáltásával az ország kettészakadt és 3 éves iszonyúan véres polgárháború kezdődött. A katonai kormányzat újra egyesítette Nigériát és 1979-ben polgári kormányzatnak adta át az uralmat. A ma már 19 államból álló szövetségi köztársaságban (l. ábra) az említett törzsek a polgári pártok keretein belül, alkotmányos módon folytatják vetélkedésüket a nigériai nemzeti egység megteremtéséért. ' Gábri Mihály oki. mérnök, a Vízügyi Tervező Vállalat (VÍZITERV, Budapest) főtechnológusa.