Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)

3. füzet - Szabó Gyula-Szilágyi Ferenc: Landsat űrfelvételek hasznosítása a Balaton vízminőség-védelmében

LANDS AT űrfelvételek hasznosítása a Balaton vízminőség-védelmében 405 az osztályozásba bevonandó sávokat. Ezután a referenciaadatok értéktartománya szerint csoportosítjuk a mintavételi helyeknek megfelelő képpontokat. Az így kapott képpontcsoportokhoz számítógépes program segítségével hozzárendeljük a hasonló tulajdonságú képpontokat. A részletes matematikai módszert illetően utalunk Büttner (1980) munkájára. Az űrfelvétel eltérő tulajdonságú képpontjait különböző színekkel lehet megjeleníteni. Ez a feldolgozási módszer bizonyult a legalkalmasabbnak az egyes vízminőségi jellemzők területi eloszlásának vizsgálatára (Dankó-Virágh-Szilágyi 1982). A vízterület elhatárolása érdekében célszerű az egyik infravörös sávot bevonni az osztályozásba. 2.2. A földi referenciaadatok gyűjtése, feldolgozása A LANDSAT-3 átrepülésének napján a Balaton 40 mintavételi pontján végeztünk helyszíni megfigyeléseket, méréseket és mintavételezést (3. ábra). Az űrfelvétel területére a 40 pontból 31 esett. A Keszthelyi-medencében lévő 20 pont helyzetét geodéziai módszerekkel kb. ±50 méter pontossággal állapítottuk meg, a többi pont helyzetét becsültük. A további adatelemzésből egy mintavételi hely adatait - a 24. sz. mintavételi helyhez tartozó intenzitásadatok átlagának nagy szórása miatt - kihagytuk. A helyszínen megfigyeltük az égbolt felhőborítottságát, a vízfelszín állapotát, színét. Mértük a víz hőmérsékletét, Secchi-féle átlátszóságát. Mintavételi pontonként egy vízmintát vettünk a víztömeg felső, 0,3 m-es rétegéből. A VITUKI balatonszemesi vízminőségi laboratóriumában meghatároztuk a vízminták a-klorofill és lebegőanyag koncentrációját (Felföldi 1980), valamint fényelnyelését 254 (im hullámhosszon (UV extinkció) 1 cm-es küvettában. 3. ábra. A mintavételi pontok Рис. 3. Пункты отбора проб Fig.3. Sampling sites Fig.3. Les points d'échantillonage